A neandervölgyiekkel közös DNS-szakasz segíthet megérteni a nyelv eredetét

Illusztráció

Az Iowai Egyetem kutatói a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányukban az úgynevezett Human Ancestor Quickly Evolved Regions (HAQER) nevű genetikai szabályozó régiókat vizsgálták, amelyek ugyan a teljes emberi genom kevesebb mint egytized százalékát teszik ki, mégis a nyelvi képességekkel való kapcsolatuk kétszázszor erősebb, mint a genom más ismert területeié. A kutatók szerint ezek a DNS-szakaszok a gének működését szabályozzák, miközben a nyelvhez szükséges agyi struktúrák kialakulását is befolyásolhatják.

A vizsgálat alapját egy még az 1990-es években indított kutatás adta, amelyben 350 iowai diák nyelvi képességeit mérték fel, miközben DNS-mintákat is gyűjtöttek tőlük későbbi genetikai elemzések céljából. A modern szekvenálási módszereknek köszönhetően a kutatók most először tudták részletesen összevetni a nyelvi teljesítményeket a genetikai különbségekkel, majd egy új elemzési módszer segítségével mintegy 65 millió év evolúciós történetén keresztül követték nyomon a nyelvhez kapcsolódó genetikai változásokat.

Az eredmények szerint a HAQER-régiók már a neandervölgyiek genomjában is jelen voltak, sőt, egyes esetekben hangsúlyosabb szerepet tölthettek be, mint a mai embereknél. Ez arra utal, hogy a nyelv biológiai alapjai már jóval a Homo sapiens megjelenése előtt kialakultak, továbbá elképzelhető, hogy a neandervölgyiek a korábban feltételezettnél összetettebb kommunikációs rendszerrel rendelkeztek. A genetikai eredmények jól illeszkednek azokhoz a régészeti bizonyítékokhoz, amelyek szerint a neandervölgyiek már fejlett társadalmi szervezettel, kultúrával és összetett viselkedésformákkal rendelkeztek.

A kutatók arra is magyarázatot kerestek, hogy ezek a nyelv szempontjából előnyös genetikai régiók miért nem fejlődtek tovább az emberi evolúció során. Feltételezésük szerint a HAQER-ek a magzati agy fejlődését és ezzel együtt a koponya méretét is befolyásolják, ám egy bizonyos ponton a nagyobb újszülöttfej már jelentősen növelte volna a szülés közbeni halál kockázatát az anya és a gyermek számára, ezért az evolúció természetes úton elvetette a további fejlődést.

A kutatócsoport a következő években annak feltárását tervezi, hogy a nyelvi fejlődésben milyen arányban játszanak szerepet az örökölt genetikai tényezők és a családi környezeti hatások. Mivel az eredeti vizsgálat résztvevőinek ma már saját gyermekeik is vannak, a kutatók egyedülálló lehetőséget látnak annak elkülönítésére, hogy a gyermekek nyelvi képességeit közvetlenül a genetikai örökség, illetve a szülők által teremtett nyelvi környezet milyen mértékben alakítja, ami hosszabb távon a nyelvi fejlődési zavarok pontosabb megértését és kezelését is segítheti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Kutathatóvá válnak a román rendszerváltás diplomáciai iratai
• Emlékkonferencia Granasztói György örökségéről
• Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 
• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt