Svájc visszaszolgáltatott egy ókori egyiptomi halotti maszkot
Svájc hivatalosan visszaszolgáltatott Egyiptomnak egy Kr. e. 2. századi halotti maszkot, amelyet korábban egy vámellenőrzés során foglaltak le. A szerdai diplomáciai eseményen az ókori egyiptomi műtárgyat Elisabeth Baume-Schneider svájci szövetségi tanácsos adta át Mohamed Yehia Mohamed Negm egyiptomi nagykövetnek Bernben. A Ptolemaiosz-korból származó lelet visszaszolgáltatása a két állam közötti, az illegális műkincskereskedelem felszámolását célzó együttműködés legújabb állomása.
- A svájci hatóságok átadtak Egyiptom képviselőinek egy Kr. e. 2. századból származó ókori halotti maszkot.
- A Ptolemaiosz-korra datálható műkincset még 2022-ben foglalták le a genfi vámon illegális műkincskereskedelem gyanúja miatt.
- A két ország közötti 2011-es egyezmény értelmében Svájc eddig mintegy nyolcvan illegálisan kivitt műtárgyat juttatott vissza Egyiptomba.
A hivatalos átadási ceremóniát a berni Beatrice von Wattenwyl-házban tartották az egyiptomi régiségügyi minisztérium képviselőjének jelenlétében. A műkincs sorsa még 2022. szeptember 15-én dőlt el, amikor egy szállítmányozási vállalat a genfi kantonban található bardonnex-i határátkelőn kísérelte meg bevinni az országba.
A svájci Szövetségi Vám- és Határvédelmi Hivatal munkatársai az okmányok ellenőrzésekor gyanút fogtak a tárgy tisztázatlan eredetével kapcsolatban, ezért a bevitelt azonnal megakadályozták. A lefoglalt leletet ezt követően a Szövetségi Kulturális Hivatal vette át további vizsgálatok céljából.
A hatóságok egy független egyiptológus szakértőt bíztak meg a tárgy felmérésével. A tudományos vizsgálat megerősítette a halotti maszk hitelességét, készítésének idejét pedig a Kr. e. 2. századra, a középső Ptolemaiosz-korra datálta. Az ilyen jellegű maszkok az ókori egyiptomi temetkezési rituálék elengedhetetlen kellékei voltak, céljuk a halott arcának megóvása és az elhunyt lelkének túlvilági azonosítása volt. Az eljárás lezárultával a svájci igazságszolgáltatás hivatalosan is elrendelte a műtárgy visszaszolgáltatását a származási országnak.
A Kr. e. 2. század az ókori egyiptomi történelem egy sajátos, kulturális szinkretizmussal jellemezhető korszaka. Nagy Sándor hódításait követően a hatalomra kerülő, görög származású Ptolemaiosz-dinasztia uralma alatt a hagyományos egyiptomi vallási és temetkezési szokások tovább éltek, de fokozatosan kiegészültek a hellén kultúra stílusjegyeivel.
A maszkok készítése ebben az időszakban is a mumifikálási eljárás szerves részét képezte. Ezek a tárgyak leggyakrabban festett kartonázsból, azaz lenvászon- vagy papiruszrétegekből és gipszből készültek, felületüket pedig vallási szimbólumokkal és az újjászületést biztosító formulákkal díszítették.
Ez is érdekelhet
A mostani restitúciós eljárás szorosan illeszkedik a nemzetközi műkincsvédelmi törekvések sorába. Svájc és Egyiptom 2011-ben léptetett életbe egy kétoldalú megállapodást, amely a kulturális javak illegális importjának, tranzitjának és kereskedelmének megakadályozását, valamint a jogtalanul eltulajdonított tárgyak hazaszállítását szabályozza.
A svájci kormányzat tájékoztatása alapján az egyezmény hatálybalépése óta a közép-európai állam mintegy nyolcvan illegálisan forgalmazott ókori műtárgyat szolgáltatott vissza az észak-afrikai országnak, folyamatosan szűkítve a feketepiac európai tranzitútvonalait.
