Ötzi múmiáján talált ősi élesztőből készítettek kovászt

A kutatócsoport 2019-ben vett mintákat Ötzi belső szerveiből, a bőréről, valamint a tárolási környezetből, hogy feltérképezzék a maradványok mikrobiomját. A genetikai elemzések során négy olyan, hideghez alkalmazkodott élesztőgombatörzset sikerült izolálniuk és kitenyészteniük, amelyek a környező alpesi gleccserkörnyezetből származnak, és röviddel a férfi 5300 évvel ezelőtti halála után telepedtek meg a testén.

A mikrobiológusok kísérletképpen az ősi élesztőgombák felhasználásával tésztát dagasztottak, a tesztek pedig igazolták, hogy a mikroorganizmusok napjainkban is aktívak, és kiválóan alkalmasak sütőipari erjesztésre. Mohamed Sarhan értékelése szerint a jövőben ezeket a törzseket a kereskedelmi fermentációs iparágak, például a sör- és kenyérkészítés is hasznosíthatják.

A vizsgálatok során a szakemberek megállapították, hogy az ősi DNS-károsodás jeleit mutató gombák vagy évezredeken át szunnyadtak, vagy az eredeti populáció közvetlen leszármazottai. Az adatok összevetése egy 2010-es mintavétellel rávilágított arra, hogy az egyik hidegtűrő törzs, a Glaciozyma az elmúlt évtizedben is aktívan szaporodott, és dominánssá vált a múmia felületén, annak ellenére, hogy a testet 1991-es megtalálása óta szigorúan ellenőrzött, mínusz 6 Celsius-fokos hűtőkamrában tárolják.

A felfedezés egyben örökségvédelmi kérdéseket is felvet: a kutatóknak a jövőben azt is vizsgálniuk kell, hogy a jelenlévő ősi fajok, illetve a konzerválási munkálatok során akaratlanul bejutott modern mikrobák hosszú távon károsítják-e a páratlan régészeti leletet.

Az 1991 szeptemberében az olasz-osztrák határon fekvő Ötztal-Alpokban felfedezett, természetes úton mumifikálódott Ötzi a rézkori Európa egyik legfontosabb lelete. A mintegy 160 centiméter magas, negyvenes éveiben járó férfit a régészeti bizonyítékok alapján meggyilkolták. A korábbi anatómiai és izotópos vizsgálatok során a kutatók azonosították a gyomortartalmát, amely szerint halála előtt kőszáli kecskét, gímszarvast és ősbúzát fogyasztott, bélrendszerében pedig olyan mikroflórát mutattak ki, amely ma már csak a modern civilizációtól elzártan élő, hagyományos vadászó-gyűjtögető közösségeknél figyelhető meg.

Bár a kutatók hangsúlyozták, hogy Ötzi egyéni mikrobiomja nem feltétlenül reprezentatív a teljes rézkori populációra nézve, a mostani kutatás egyedülálló bepillantást enged a rézkori biológiai környezetbe és az erjesztőgombák evolúciójába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Tudta-e, hogy...?

• 10 tény, amit biztosan nem tudtál a Titanicról
• 10 érdekesség a bankrablások történelméből
• 10 tény a kerékpározás történetéből
• 10 érdekesség, amit nem tudtál a Mikulásról
• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
• 10 érdekes tény a Szent Koronáról
• 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban