A középkori Európát káoszba és kannibalizmusba taszító éhínség ihlette Jancsi és Juliska meséjét

Az igaz történet

A Jancsi és Juliska-mese valós alapját minden bizonnyal az Európa számos térségét 1314 és 1322 között sújtó éhínség idején kell keresni.

A szakértők szerint Délkelet-Ázsiában és Új-Zélandon a megnövekedett vulkáni aktivitás több nagy kitörést is eredményezett, amelyek a légkörbe juttatott törmelékkel a világ távoli pontjain is befolyásolták a klímát.

Európában az addig megszokottnál hűvösebbé és jóval csapadékosabbá vált az időjárás, emiatt pedig egymás utáni években sorra elégtelen volt a termés.

Az addigi nagyfokú népességnövekedés és a mezőgazdaság relatív fejletlensége olyan helyzetet eredményezett, hogy egy enyhén elégtelen termés is nagy mértékben megakaszthatta az élelmiszerellátást, a sorozatos élelmiszerhiányos évek pedig sok helyen elképesztő inflációt eredményeztek. A lakosság nagy része számára elérhetetlenné váltak a legalapvetőbb élelmiszerek is.

Az addig sem feltétlenül békés társadalmakban elharapódzott a bűnözés, és szerte a kontinensen szinte felfoghatatlan tettekre sarkallta az éhezés a népet.

A pontos veszteségeket nehéz megbecsülni, nem csupán a korabeli összeírások pontatlan és rendszertelen volta miatt, de amiatt is, hogy a legyengített lakosság a következő évtizedek során több járványnak (köztük a század közepén a „fekete halál” néven ismert pestisjárványnak) is áldozatul esett.

Az éhínség és a járványok együttvéve az 1300. év táján elért, körülbelül 78,7 milliós csúcsról 1350-re 70,7 millióra csökkentették Európa összlakosságát.

Ebből az éhínség egyes számítások szerint 30 millió egyéni halálesetet tehetett ki. A kontinens némely területéről akár a lakosság 25%-a is eltűnhetett.

Az éhező közösségekben a feljegyzések szerint volt, hogy az idősek önként vállalták az éhhalált, hogy a fiatalabbaknak nagyobb esélye legyen a túlélésre.

Máshol azonban az életkor szerinti választásnak a fordítottja történt: az emberek megölték, és akár meg is ették gyermekeiket. Egy Észtországban keletkezett krónika 1315-ben írt bejegyzése szerint „az anyákat a gyermekeikkel etették”.

A kontinens másik végén, Írországban egy krónikás arról írt, „az embereket oly mértékben lerontotta az éhség, hogy a holtak testeit kivették a temetőkből, és kiásták a húst a koponyákból és megették, a nők pedig megették gyermekeiket az éhségtől”.

1. Világsikerű mese
2. Az igaz történet
3. Korábbi változatok Európa más részeiről

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése