Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
2019. november 8. 14:12 Múlt-kor
„A veszély nem a szabadidőben rejlik, hanem az unalom szülte céltalanságban, amellyel némelyek ma még a kétnapos pihenőnek nekivágnak – elmélkedik Kékesdi Gyula a Népszabadság 1982. március 31-i számában azon, hogy vajon valóban jó dolog volt-e a szabad szombat bevezetése szűk egy évvel korábban.
Korábban
„A szabadidő veszélyeiről” című cikkben a szerző csupa olyan élethelyzettel illusztrálja a plusz szabadnapot, ami azt sugallja: felelőtlen döntés volt a magyar munkások millióira rászabadítani, hiszen úgysem tudnak mit kezdeni vele: „Mindjárt példák is felsorakoztak, s nem is csak a fiatalok céltalan ődöngéseiről, hanem a felnőttekről is, akik még nem tudnak mit kezdeni a két szabadnappal, illetve rosszul használják fel ezt az értékes lehetőséget. A társaság legfiatalabb tagja a szomszédját említette meg, aki azelőtt csak vasárnap itta le magát a sárga földig, most viszont már szombat délelőtt is jó alkalma nyílik az italozásra”.
Napjainkban a legtöbb ember számára természetesnek tűnik a kétnapos hétvége, azonban ez az ipari forradalom óta sehol sem volt jellemző, így a szocialista Magyarországon sem.
A gazdasági konszolidáció, egyszersmind a társadalmi egyensúly kényes rendszerének megóvása érdekében döntött végül úgy 1981-ben a pártvezetés, hogy az ország felnőtt lakossága fokozatosan áttérhet az egyébként Európa-szerte már az 1960-as évek óta bevezetett ötnapos munkahétre.
Mindehhez egy áprilisi kormányrendelet teremtett jogalapot, amelynek nyomán július 1-jével immár csak minden második héten kellett szombaton is dolgozni járnia a felnőtt lakosságnak. A heti munkaidő ekkor még 42 óra volt, amely csak 1984-ben csökkent 40 órára.

További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- DNS-vizsgálatokkal igazolták az 5500 évvel ezelőtti szibériai pestisjárványt 19:25
- Új emléktábla őrzi Zakopanéban a lengyel–magyar összefogás hőseinek emlékét 18:11
- Mobil múzeumban mutatják be a brit állami gyűjteményt 17:17
- Időutazót láttak egy második világháborús archív fotón 16:16
- Középkori táblajátékot tártak fel a marokkói Valila romjainál 15:15
- Eltávolították a vorkutai GULAG-áldozatok ukrán emlékművét 14:52
- Új történelmi kémregénnyel jelentkezik Kazuo Ishiguro 14:21
- Ismeretlen Bartók-mű kézirata került elő 13:29













