Halotti üzenet lehet a jeruzsálemi Siloám-felirat

A Kr. e. 8. században, Ezékiás júdai király uralkodása alatt épült, mintegy 530 méter hosszú föld alatti vízvezeték a Gihón-forrás vizét vezette a Siloám-medencébe, biztosítva Jeruzsálem vízellátását egy esetleges asszír ostrom idején.

A mészkőbe vájt alagút falán 1880-ban felfedezett felirat – a hagyományos történelmi konszenzus szerint – azt a pillanatot örökíti meg, amikor a két ellentétes irányból haladó munkáscsapat csákányai összeértek. Ariel Cohen, a Negev-sivatagban működő Ben-Gurion Egyetem nyelvészprofesszora azonban rámutatott: a szöveg diadalmas olvasata számos fizikai és nyelvészeti anomáliával küzd.

A kutató elemzése három alapvető ellentmondást azonosított. Elsőként a geográfiai elhelyezkedést: a felirat a földrajzi adatok alapján jelentős távolságra található a két csapat tényleges találkozási pontjától, amelyet a sziklafal jellegzetes, cikkcakkos vágásnyomai egyértelműen kijelölnek.

Másodszor, az akusztikai leírás sem helytálló. A szöveg szerint a munkások csupán mintegy másfél méteres távolságból hallották meg egymást, holott a mészkőalagutak akusztikai vizsgálatai bizonyítják, hogy a kőfejtés zaja ennél jóval messzebbről is érzékelhető. A harmadik, legjelentősebb anomália a felirat elhelyezése: a kifaragott szöveg egy olyan sötét, szellőzés nélküli szakaszon található, ahol az építkezés befejezése után senki sem olvashatta azt.

Az újraértelmezés kulcsa a szövegben szereplő „zdh” kifejezés, amelyet a korábbi fordítások jobb híján „repedésként” értelmeztek, noha a helyszínen semmilyen kőzetrepedés nem található. Cohen rámutatott, hogy a szó feltételezett gyöke (zwd vagy zyd) a héber Bibliában – konkrétan a 124. zsoltárban – is feltűnik, ahol hirtelen lezúduló, pusztító víztömeget jelöl. A nyelvész hipotézise szerint a járat építése közben, a forrás visszaduzzasztása során a védőgát átszakadhatott, és a betörő víz több munkás halálát okozta.

A vaskori Izraelben elterjedt másodlagos temetkezési szokások szerint az elhunytak a végső nyugalomra helyezésig egy átmeneti sírban pihentek, és a korabeli hiedelmek alapján a lelkük a haláluk helyszínének közelében maradt. Cohen ebből arra következtet, hogy a Siloám-felirat valójában nem az élőknek, hanem az elhunytaknak szóló vigasztaló üzenet volt, amely a sötétben tudatta a baleset áldozataival: a mű elkészült, a víz akadálytalanul áramlik a városba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Szent Ágoston városába látogatott XIV. Leó pápa
• Papnők rejtett koporsói kerültek elő Luxorban
• Pápai átok Trasmoz felett
• A klerikus, aki „meghackelte” az időt – a Gergely-naptár forradalma
• A leleplezett legenda – a női pápa mítosza
• Törvényszerű, hogy a pápa szülővárosa zarándokhellyé váljon?
• Titkos pápai palotára bukkantak Rómában
• Miért játszhatna a pápa Wimbledonban?
• XXIII. János pápa romlatlan teste