A Dél hősei – kikről mintázták az Egyesült Államokban ledöntött szobrokat?

Kis konföderációs szobortörténet

Az amerikai polgárháború a rabszolgatartó, szakadár déli államok teljes vereségével ért véget 1865-ben. A négy háborús év több amerikai katona életét követelte mint az Egyesült Államok részvételével zajlott 20-21. századi fegyveres konfliktusok (beleértve a két világháborút is) összesen. A Dél 11 állama nagyrészt romokban és kivéreztetve nézett szembe az úgynevezett rekonstrukcióval, amelynek célja az egykori rabszolgatartó államok belső viszonyainak átalakítása és az Egyesült Államok politikai intézményrendszerébe való visszavezetése volt.

A háborús vereség és a rabszolgaság intézményének felszámolása azonban korántsem jelentette egyszersmind a déli államok „belső különállásának” végét. A vesztes háború emléke élénken élt tovább a legyőzöttekben, kezdetben természetesen a még nagyon is közeli gyász formájában. Számos, az elesett katonáknak emléket állító, napjainkban is látható szobrot emeltek ekkoriban, legtöbbjüket a temetők közelében.

A rekonstrukció korszakának lezárultával – 1877-ben az utolsó „megszálló” szövetségi katona is elhagyta a déli államokat – a gyász fokozatosan átalakult, és elindult a „Déli Függetlenségi Háború” romantikus képének kialakítása. Az emlékezés központjába az elesett katonák helyett a Konföderációt vezető hadvezérek és politikusok kerültek.

A ma álló konföderációs emlékművek többsége 1890-1950 között épült. Rövidesen a két legendássá vált déli hadvezér, Robert E. Lee és Thomas „Stonewall” Jackson, illetve a déli államok elnöke, Jefferson Davis alakja magasodott számos kormányzati épület előtt. Az új szobrok már egyértelműen a Konföderáció „Veszett ügyének” dicsőítését szolgálták, igaz, a rabszolgaság ekkor már nehezen védhető ügyének helyébe sokkal inkább a háború előtti Dél erkölcsi nagyságának és katonai vitézségének hangsúlyozása került. Ezen korszak legmonumentálisabb alkotása minden bizonnyal a Georgia állambeli Stone Mountain mellett felállított hatalmas, hegyoldalba faragott dombormű (a legnagyobb ilyen alkotás a világon), amely a három nagy déli hős alakját örökíti meg egy „konföderációs Rushmore-hegy” formájában.

Az 1950-es évekre visszaesett a déli emlékművek népszerűsége, de hamarosan új tartalommal teltek meg a déli jelképek. A feketék egyenjogúságáért küzdő polgárjogi mozgalmak elleni tiltakozásul előbb Georgia állam alkotott magának egy új zászlót, benne a Konföderáció egykori hadilobogójával, majd Dél-Karolina tűzte ki a kormányzati épületekre a déli zászlót.

Egy 2016-os felmérés szerint 700, a Konföderációnak vagy a déli államok emblematikus alakjainak emléket állító szobor áll szerte az Egyesült Államok területén. Ezeket az emlékhelyeket nem csak a 11 déli államban, hanem összesen 31 tagállamban, sőt még a fővárosban is megtalálhatjuk. Az utóbbi években egyre többen követelik ezen szobrok lebontását arra hivatkozva, hogy azok egy embertelen intézményt védelmező személyeknek állítanak emléket és azok egyre inkább válnak a modernkori rasszizmus jelképeivé is.

Az utóbbi hetek erőszakos eseményei után többek között Stonewall Jackson ükunokái és Lee tábornok egy leszármazottja is amellett foglalt állást, hogy őseik szobrait el kell távolítani a közterekről. Sokan ugyanakkor még ma is hős szabadságharcosokat látnak a Konföderációs Államok katonai és politikai vezetőiben.

1. Kis konföderációs szobortörténet
2. A három nagy
3. A Konföderáció „alapító atyái”
4. Akik csatába vezették a délieket

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig