Legendás apák és fiúk

„Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?

2018. május 3. 19:35 Múlt-kor

Az európai keresztényeket, akik az Oszmán Birodalomban áttértek az iszlám hitre, árulókként állították be, akik átálltak a legfőbb ellenséghez. Hatalmas különbség van azonban a propaganda által alkotott kép és e „hitehagyottak” valós tapasztalatai között.

Topkapi szeráj
Az isztambuli Topkapi szeráj

Berber kalózok foglyaként

1598-ban egy nagyobb csoport török hajó közelítette meg Szicíliát. Látványuk biztosan riadalmat keltett, hiszen az olasz partok mentén a 16. és 17. században gyakoriak voltak az oszmán portyázások. Csupán négy évvel korábban fosztotta ki a szicíliai Messinával szembeni parton fekvő calabriai Reggio kikötőjét egy flotta. Vajon ezúttal is zsákmányért és rabszolgaként eladható férfiakért, nőkért és gyermekekért jöttek a törökök?

A zászlóshajón ott volt az oszmán haditengerészet főparancsnoka, a kapudán pasa, Dzsigalazádé Juszuf Szinán, akinek ezúttal más szándékai voltak. Saját fiát és két gályáját biztosítékul ajánlva kért engedélyt a szigetet irányító alkirálytól, hogy találkozhasson a sziget több lakosával is. A tengernagy ugyanis Szicílián született, és a lakosok, akikkel találkozni akart, anyja és rokonai voltak.

Az európai forrásokban többnyire eredeti nevén Scipione Cicalaként ismert Dzsigalazádé 1544-ben született, egy kalózként tevékenykedő genovai nemes fiaként. 1561-ben apjával együtt berber kalózok ejtették foglyul, akik az oszmán fővárosba vitték. Scipione itt felvette az iszlám hitet és a Juszuf Szinán nevet, és megkezdte a tanulást a Topkapi szeráj iskolájában. Az itteni képzés magas beosztásra predesztinálta a szultán szolgálatában. Több tartományi kormányzói kinevezés mellett (Kelet-Anatóliában, Irakban és Szíriában) kétszer volt kapudán pasa, először 1591 és 1595 között, majd 1598-tól 1604-ig. 1596-ban még nagyvezírré is kinevezték, amivel az Oszmán Birodalom második leghatalmasabb embere lett, de csupán egy hónapra.

Öröksége a mai napig látható. Isztambul Cağaloğlu negyede (a perzsa Dzsigalazádé, azaz „Cicala fia” jelentésű szó török alakja) is a nevét viseli, mert palotája ezen a helyen volt. Az európai irodalomban is tovább él alakja: 1832-ben Philip Joseph Rehfues nagyszabású, négykötetes regényt írt életéről Sir Walter Scott skót költő és író tiszteletére, de még 1984-ben is énekelt róla Sinàn Capudàn Pascià című dalában Fabrizio de André olasz énekes-zeneszerző. E darab azért is említésre méltó, mert szövege genovai dialektusban íródott: a pasa apai ági származására utalt ezzel a dalszerző, azonban nincs arra bizonyíték, hogy valaha jelentősebb időt töltött volna az észak-itáliai városban.

Dzsigalazádé csupán egy volt a nagyszámú európai keresztény közül, akik felvették az iszlám hitet és a török szultánt szolgálták a kora újkorban. Története sokban hasonlít a legjobban ismert ilyen személyekére. A párhuzamok a kapudán pasai posztot betöltő két elődjével a legnyilvánvalóbbak: Kilics Ali és Ulucs Hasszán pasákkal. Mindketten Itáliában születtek – Ali Calabriában, Hasszán Velencében – és mindketten berber kalózok foglyaként került az Oszmán Birodalomba.

Mindketten előbb a kalózok, majd a török flotta ranglétráján emelkedtek egyre feljebb, és nagy hatalomra, befolyásra és vagyonra tettek szert közben. Kilics Ali ma leginkább arról ismert, hogy az 1571-es lepantói ütközetből elmenekítette csapatait, miután látta, hogy vesztésre állnak. Mivel az addigi kapudán pasa elesett a harcban, jó döntése és nagy tengeri tapasztalata miatt még abban az évben kinevezték őt a helyére. 1588-as haláláig Kilics Ali maradt a török haditengerészet parancsnoka. Ezután hajdani protezsáltja, Ulucs Hasszán lett a kapudán pasa.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Szokoli (Sokolović) Mehmed pasaAz Oszmán Birodalom Abraham Ortelius atlaszában, 1570.16. századi oszmán hadihajó Melchior Lorichs metszetén.III. Mehmed szultánVIII. Kelemen pápaScipione Cicala, azaz Dzsigalazádé Juszuf Szinán pasa

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!