A vörösterror 133 napja

Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát

2014. szeptember 5. 08:59

Vitát kavart egy iszlám jogtudós felvetése, miszerint el kellene szállítani Mohamed próféta sírját, hogy aztán egy jeltelen sírba temessék a próféta földi maradványait.


Mohamed tekintélyes mekkai törzs elszegényedett ágából származott. Mivel gazdag kereskedő özvegyét vette feleségül, gazdasági és politikai lehetőségei is megnőttek. 40. életévében kezdődtek el látomásai, amelyeket isteni parancsnak tekintett arra, hogy az arabokat az ő egyetlen mindenható istenük (Allah) megismerésére vezesse.

Közvetlen környezetében küldetése alig talált követőkre; a gazdag mekkai uralkodó réteg ugyanis attól félt, hogy hatalma csökkeni fog a sokistenhit kultuszának feladásával, így Mohamednek 622-ben Medinába kellett menekülnie. Ott sikerült az egymással viaskodó sivatagi törzseket egyesítenie. Híveiből erős közösséget hozott létre, amely mindent annak rendelt alá, hogy az iszlámot elterjessze Arábiában. Elűzte a zsidó lakosságot, s 624-ben "szent háborút" indított Mekka ellen.

Mohamed a viszontagságos csaták és tömeges megtérések után 630-ban győzelmesen vonult be Mekkába, amit szent hellyé nyilvánított, s az iszlám központjává és zarándokhelyévé tett. Az iszlám vallás meglapítója 62 éves korában, egy zarándokútja során Medinában halt meg 632. június 8-án.

A próféta szentélye ma Medinában, "a próféta városában" található, amely Mekka után az iszlám vallás legszentebb helye. Szentélye, a "próféta mecsetje", azaz a Maszdzsid an-Nabaví a világ egyik legnagyobb mecsetje. Délkeleti sarkában áll a Zöld Kupola, amely Mohamed próféta egykori háreme, azon belül is Áisa, legkedvesebb feleségének szobája fölött látható - Mohamed ott adta vissza a lelkét Teremtőnek, s ott is temették el. A Próféta kupolája alatt három másik sír található: Abu Bakr és Omár kalifáké, valamint egy jelképes és üres sír, amelyet az iszlám hagyomány Jézus második eljövetele utáni sírjának tekint.

Egy a brit The Independent napilap birtokába jutott terv alaposan felforgatná a medinai szent helyet. Az egyik neves iszlám jogtudós tollából származó, 61 oldalas vitairat ugyanis arra szólít fel, hogy rombolják le a Mohamed szentélye körüli termeket és temessék újra a próféta csontjait a közeli Al-Baki temetőben - méghozzá jelöletlenül. Bár hivatalos állásfoglalás - se Abdullah szaúdi király, se a mecset vezetői részéről - nem hangzott el az ügyben, a közösségi médián azonnal végigsöpört a sokakat megbotránkoztató javaslat.

Irfan al-Alawi, az Islamic Heritage Research Foundation igazgatója szerint a lépés komoly vitát szülne, amit a síiták és a szunniták is elleneznének. A keményvonalas szaúdi vallási vezetők azonban régóta hangoztatják, hogy a vahhabizmus - Szaúd-Arábia hivatalos vallása - tiltja a szent sírok és ereklyék tiszteletét, a hozzájuk fűződő kultuszt pedig bálványimádásnak tartja. A vallási vezetők kitartanak álláspontjuk mellett, miszerint meg kellene akadályozni, hogy a zarándokok ellepjék a szentélyt - de ezt csak úgy lehetne elérni, ha a próféta maradványait elszállítanák és a közeli temetőben temetnék újra.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!