Őrült uralkodók

A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata

2019. május 30. 14:21 Múlt-kor

Ibn Battuta XIV. századi marokkói berber származású muszlim utazó és tudós volt. Neve kevésbé forog a köztudatban annak ellenére, hogy 30 éven keresztül járta szüntelen a keleti térséget, a Közel-Kelettől Kínáig. Az általa bejárt terület jelenleg 44 országot foglal magába, a számítások szerint pedig Ibn Battuta 120 ezer kilométert tett meg utazásai során. Első útját 1325-ben, 21 évesen helyezte kilátásba, hogy ellátogasson Mekkába. Ez az út egészen 30 évig tartott, így kapta meg méltó becenevét, a közel-keleti Marco Polo elnevezést. A hosszú felfedező utak eseményeit szerencsére az utókor számára is megörökítette a Rihla című könyvében, amelyben részletesen beszámolt kalandjairól.

Ibn Battuta

Útban a Kába-kő felé

A felfedező 1304 februárjában született egy előkelő jogász család gyermekeként Marokkó Tanger nevű kikötővárosában, amely később, a XX. században komoly ellentéteket szült az európai nagyhatalmak között birtoklása okán, ám Spanyolország, mint a semlegességi politika képviselője 1940-ben okkupálta a térséget.

Ibn Battuta a XIV. századi észak-afrikai szokásoknak megfelelően valószínűsíthető, hogy családja foglalkozását továbbörökítve, elvégezte az iszlám világ jogi képzését, kádi lett, és mint minden rendes muszlim Mekkába zarándokolt. A Rihla beszámolt az indulás előtti aggodalmakról is, ugyanis a felfedező nem szívesen hagyta hátra családját, pedig ekkor még nem is sejtette, hogy a szent város csupán egyetlen megálló lesz az elkövetkező 30 évben.

Battuta egymaga, szamárháton indult el, hogy a Kába-kőnél tiszteletét tegye. Mint beszámolójából megtudjuk, nem kizárólag családja hiánya nyugtalanította, hanem a magányos expedíció mivolta is terhes volt számára. Szerencséjére hamarosan csatlakozhatott egy karavánhoz, ami biztonságosabbá tette az utat a rablókkal és kalózokkal szemben, viszont a tudós állítása szerint a csoportos út sem könnyítette meg életét, ugyanis ekkor valamiféle betegség ledöntötte a lábáról.

A rosszullét és a láz olyan mértékben gyengítette le az utazót, hogy kénytelen volt magát szamara nyergéhez kötözni, nehogy leessen és a karaván nélküle haladjon tovább. Gyengesége ellenére folytatta útját, ráadásul megismerte az első feleségét, akit majd további kilenc nő követett.

Először az egyiptomi Kairó és Alexandria városában vetette meg lábát, majd a térségben egyéb történelmi és vallási jelentőségű helyszíneket is meglátogatott. Még Alexandriában megismerte Burhán-Eddin tudóst, aki további utazásra biztatta. Egyiptomból folytatta az utat Mekkába, ahol leróhatta tiszteletét a Kába-kő előtt.

Az iszlám hívők zöme a mekkai zarándoklat teljesítését követően hazatért, nem úgy, mint Battuta, aki további kihívásokra és ismeretszerzésre vágyott. Újdonsült felfedezendő vidékké számára a perzsa és az iraki területek váltak.

Céljait egy belső spirituális hang hatására tűzte ki. Úton Perzsia felé, ismétlődő álmaiban egy óriási madár hátán jutott el keletre. Az álmot isteni jelként értékelte és meggyőződésévé vált, hogy ez egy isteni üzenet, miszerint számára a sors világutazói és felfedezői szerepet szánt.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Arab zarándokok egy csoportja

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!