A vörösterror 133 napja

5 látszólag jelentéktelen pillanat, amely történelmet írt

2019. május 2. 14:59 Múlt-kor

Elizabeth Fry, az elítélt nők megmentője

A brit büntetés-végrehajtási intézet Newgate-ben 1768-1902 között őrizte az elítélteket, akiket a bírósági ítélet letöltendő börtönbüntetéssel sújtott. Szörnyű állapotok uralkodtak az intézményben. Elizabeth Fry elhatározta, hogy megváltoztatja. A hölgy egy jómódú kvéker család gyermekeként látta meg a napvilágot 1780-ban. A kvékerek (Barátok Vallásos Társasága) olyan vallási közösséget alkottak, akik szigorú erkölcsi szabályok szerint, papság és szertartások nélkül éltek a XVII. századtól fogva, kezdetben Angliában, majd népszerűségük következtében más kontinensek lakói is szimpatizáltak velük, ma a XXI. században az USA, Latin-Amerika és Afrika is rendelkezik ilyen csoportokkal. Talán ez a szellemiség vezette jótékonykodásra, és arra, hogy a börtönlakóknak is segítséget nyújtson.

Elizabeth hozzáment Joseph Fry-hoz és 11 gyermek édesanyja lett, majd megkezdte filantróp életvitelét. Kezdetben gondoskodott a szegényekről, ezt követően egy nagyszabású projektbe fogott, létrehozott gyerekek számára egy vasárnapi iskolát. 1809-ben Londonból East Hambe költöztek, ahol az új város is sokat nyert a hölgy jelenlétén, itt úgyszintén részese volt egy olyan iskola megalapításának, ahol az anyagilag nehéz helyzetben lévő családok gyermekei tanulhattak. Az oktatás támogatása mellett az egészségügynek is figyelmet szentelt és megszervezte a környéken élő kiskorú lakosság körében a himlő elleni vakcinák beadását.

Az említett börtön körülményeinek és lakóinak megreformálásához igen korán nekifogott, az iskolai és az oltási projekt szinte be sem fejeződött, Elizabeth 1813-ban már a newgate-i intézettel kapcsolatos terveit kezdte megvalósítani. Az ott uralkodó viszonyokról egy, a kvéker közösséghez tartozó társától, Stephen Grellet-től értesült, hamarosan pedig személyesen is meggyőződhetett róluk. Lesújtotta a látvány, amikor két nő egy halott csecsemőről a ruhákat azért volt kénytelen levenni, hogy egy élőt felöltöztethessenek, így első lépésként azonnali ruhaosztást kezdeményezett.

1816-ban ismét ellátogatott a börtönbe, ahol szembesült a nők eldurvult jellemével, az iszákossággal és az erőszakkal. Ekkor szélesebb körű reformokat indított el, a gyerekeknek itt is biztosított egy iskolát, valamint kinevezett egy felügyelőnőt, aki a börtönlakókat szemmel tartja. A felügyeletet komolyabb szintre emelte és létrehozta a Ladies’ Newgate Association nevű szervezetet, hogy tagjai az intézet élére választott igazgatónőt napi rendszerességgel ellenőrizzék. A társaság megalapításával párhuzamosan, szabályokat alkotott az intézmény számára, például tilos volt a köpködés, a kártyajáték, a veszekedés vagy az erkölcstelennek ítélt könyvek olvasása. Az intézkedéseknek köszönhetően az elítéltek egy idő után elfogadták Elizabeth rendelkezéseit és szabályait, így sikerült egy, a börtönbeli viszonyokhoz képest normális életvitelt kialakítani.

Fáradozásait és reformjait országa is elismerte, aminek egyik bizonyítéka, hogy az 5 fontos bankjegyen egy ideig az ő arcképe szerepelt, később ugyan Winston Churchillre cserélték. Egy másik árulkodó jele, hogy hazájának sokat jelentett filantróp tevékenysége, hogy halálát követően nem sokkal 1849-ben létrehoztak egy róla elnevezett szervezetet, mely az egykori női elítéltek a társadalomba való integrálódását segíti a letöltött évek után.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!