A vörösterror 133 napja

5 látszólag jelentéktelen pillanat, amely történelmet írt

2019. május 2. 14:59 Múlt-kor

Miep Gies és társai, akik Anne Frank családját rejtegették

Anne Frank neve a XX. századi eseményekkel összefonódva vált ismertté, lelkileg megrázó naplója komoly forrásként szolgál a náci Németország időszaka iránt érdeklődők számára. Adolf Hitler 1933-as hatalomra kerülése megpecsételte a zsidó származású állampolgárok sorsát, ezt 5 évvel később a Kristályéjszaka folyamán a lakosok maguk is megtapasztalhatták, amikor a zsidóellenes erőszakhullám végigsöpört egész Németországon. Sokan már a Führer kancellári kinevezését követően rövid időn belül elhagyták az országot, ilyen volt a Frank család is, akik Hollandiába emigráltak. Sajnálatos, hogy végzetüket így sem kerülhették el, csupán késleltették azt, barátaik támogatásával, ahogy Miep Gies is segítette őket.

1942-ben a Wannsee-nál lezajlott konferencián meghozott „Endlösung” nyilvánvalóvá tette, hogy mi vár a Frank családra és társaikra. Ekkorra Otto és Edith Frank lányaikkal Amszterdamban, üzletük egy kisebb melléképületben bujkáltak, ahol július 6-át követően több zsidó család is igyekezett menedékre lelni a nácik elől. A rejtőzködést Frankék egykori alkalmazottainak lojalitása tette lehetővé, akik közé Miep Gies is tartozott. A hölgy a családfő irodai asszisztense volt, aki társaival rendszeresen gondoskodott a családról, akár élelmiszer akár egyéb igények terén egészen 2 év és 35 napon keresztül, amiről Anne naplója részletesen beszámol.

1944. augusztus 4-én az épület összes lakóját letartóztatták a német hatóságok, amit korábban egy árulás következményének tulajdonítottak, ám Gertjan Broek kutatásai új magyarázatot adtak a történtekre. A holland történész által fellelt dokumentumok szerint az sem kizárt, hogy véletlen bukkantak a családra és a többi bujkálóra, feltehetően korábbi nyomozások okán indítottak ismételten vizsgálatot az épületben. Az érintettek szempontjából ez már lényegtelen, a letartóztatás után először a Westerbork tranzitállomásra szállították őket, onnan pedig egyenes út vezetett Auschwitzba. Anne és testvére, Margot alig egy-két hónapot töltöttek ott, ősszel már Bergen-Belsen táborában találták magukat. Mindketten a tífusz áldozatai lettek, még szomorúbb, hogy néhány héttel a táborok felszámolása előtt haltak bele a betegségbe.

A lány naplóját a deportálás után Miep Gies találta meg, aki abban a reményben őrizte, hogy egyszer majd visszaadhatja tulajdonosának, ám az egyetlen, aki életben maradt a családból, az édesapa, Otto Frank volt. Miután a Szovjetunió megszállta Európa felét és a táborokat megszüntették, a napló a lány apjához került. Miep Giesnek köszönhetően a család számára megadatott még 2 év együtt, még ha rejtőzködniük is kellett, ráadásul betekintést kaphatunk a megőrzött dokumentum által a korszak viszonyaiba, így a hölgy a történelem egy darabját legalább megmentette.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!