A vörösterror 133 napja

5 látszólag jelentéktelen pillanat, amely történelmet írt

2019. május 2. 14:59 Múlt-kor

Harriet Tubman, a XIX. század „Fekete Mózese”

Az amerikai rabszolgatartó társadalom kialakulásának gyökere egészen a XVIII. század végéig nyúlik vissza, ekkor, az 1780-as évektől kezdték a nemesített hosszú szálú gyapotot termeszteni South Carolina és Georgia vidékén. A nyersanyag irányt olyannyira megnőtt a piaci kereslet, hogy 1794-ben már megtízszereződött az eladásra kínált mennyiség. 1820-ra a monokulturális gyapottermesztés elvezetett délen a gyapotövezet, más néven a Gyapotkirályság kialakulásához. A növekvő igénnyel párhuzamosan szaporodtak a gyapotültetvények, melyek a fekete lakosok temérdek számát kötötte továbbra is a rabszolgaság állapotához. A jelenség ellen az 1830-as években két irányzat lépett fel, a mérsékelt gradualisták, akik fokozatos és kártérítéssel egybekötött felszabadítást kívántak elérni, valamint az abolicionisták, akik a rabszolgaság azonnali eltörlését követelték.

Harriet Tubman 1822-ben született egy fekete rabszolgacsalád gyermekeként eredetileg Araminta Ross néven az Egyesült Államokban. Már 5 éves korától keményen dolgozott az ültetvényeken egészen 20 éves koráig, amikor elhatározta, hogy elszökik és a szomszédos államban telepszik le szabad emberként. Utazásának részletei ugyan homályosak, ám egy biztos, „Minty” az abolicionisták által az 1830-as években kiépített földalatti vasutat használta. A földalatti vasút és „személyzete” egészen 1860-ig üzemelt mintegy 50 ezer rabszolgát eljuttatva a szabad államokba és legfőképpen Kanadába. A szökést követően nevet változtatott, hogy fedezze kilétét, aggodalma nem is volt alaptalan. 1849-ben Philadelphiába érkezett, ám egy évvel később a szenátus egy olyan törvénycsomagot dolgozott ki, amelynek egy pontja megszigorította a szökött rabszolgákról szóló 1793-as törvényt, kötelezve a szökevényeket a visszatérésre és büntetéssel sújtva a szökésben vagy rejtegetésben vétkes személyeket.

Harriet Tubman nem hagyta magára sorstársait és maga is együttműködött az abolicionistákkal, hogy segíthessen rabszolgák tömegének a szabadság elnyerésében, saját családjának menekülését is ő felügyelte. A becslések szerint közel 300 ember köszönheti a bátor nőnek a szabadulását. Állítólag miután elég pénzt keresett, hogy a helyszínről elhozhassa a rászorultakat, ősszel és télen rendszeresen Marylandbe utazott, hogy a hosszú éjszakák leple alatt menekíthesse ki az ültetvényen dolgozókat. A legalkalmasabb időpont erre a szombat éjjel volt, mivel a vasárnapot szabadnapként tartották számon, így rendelkeztek egy nap előnnyel, mire az ültetvényes észrevette a munkaerőhiányt.

Bátorsága nem kizárólag a menekítésben teljesedett ki, ugyanis Harriet volt az első, aki nőként rohamot indított az 1861 és 1865 között lezajlott polgárháborúban. Emlékét az USA a mai napig életben tartja, elismerésként pedig 2016 áprilisában bejelentették, hogy Harriet Tubman arcképe szerepel majd a 20 dolláros bankjegyen.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!