Hitler elfeledett szövetségesei

A "négyek bandájának" pere 30 éve kezdődött Kínában

2010. november 22. 12:30 MTI

Harminc éve, 1980. november 20-án kezdődött Pekingben a "négyek bandájának" pere. A Mao Ce-tung (Mao Zedong) elnök felesége, Csiang Csing (Jiang Qing) köré tömörült pártfrakció kezdeményezte a Mao által 1966-ban indított "kulturális forradalom" legvadabb kilengéseit, s "a Nagy Kormányos" életének utolsó éveiben egyre nagyobb befolyáshoz jutott Kína vezetésében. Mao 1976 szeptemberében bekövetkezett halála után azonban alulmaradtak a hatalmi harcban; a televízióban is közvetített kirakatper során "ellenforradalmi felforgatás" vádjával ítélték el őket, bár a kiszabott halálos ítéleteket nem hajtották végre.


Csiang Csing (Jiang Qing) a bíróság előtt

A kínai kommunista párt vezetőségének legszélsőségesebb frakciója Mao Ce-tung (Mao Zedong) elnök felesége, Csiang Csing (Jiang Qing) köré tömörült, rajta kívül Csang Csun-csiao (Zhang Chunqiao), Vang Hung-ven (Wang Hongwen) és Jao Ven-jüan (Yao Wenyuan) tartozott ide, ők kezdeményezték a Mao által indított "kulturális forradalom" legvadabb kilengéseit. Négy héttel Mao 1976. szeptember 9-i halála után letartóztatták, majd "ellenforradalmi felforgatás" vádjával 1981. január 25-én halálra ítélték őket. Az ítéleteket később életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.

Csiang Csing, a szép és fiatal, de jelentéktelen sanghaji színésznő 1936-ban, a Hosszú Menetelés után egy kommunista támaszponton ismerkedett meg a negyvenéves Mao Ce-tunggal, a Kéklő Folyó jelentésű nevet is Mao adta neki. A vezér harcostársait sokkolta, amikor eltaszítva harmadik - forradalmár - feleségét 1938-ban elvette Csiangot, így meg kellett ígérnie, hogy új asszonya sosem fog politizálni. Ez egy idő után feledésbe merült, s Csiang Csing 1962-ben férje hivatalos szóvivője, majd a kulturális ügyek irányítója lett.

Csiangnak számos ellensége támadt, de bosszút állt mindenkin, aki megvetéssel, vagy csak közömbösen kezelte őt. A 60-as évek közepén vezette be a "mintaoperákat", a hagyományos kínai opera kommunista változatát, ez évekig szinte az egyetlen színpadi műfaj volt Kínában. 1967-ben bekerült a Központi Bizottságba, 1969-ben a Politikai Bizottságba is. Amikor Mao az 1966-76 közti kulturális forradalom során a fiatalokat és a hadsereget mozgósította saját párt- és államapparátusa ellen, csak legszűkebb köre támogatta. A tömegek fanatizálásában Csiang is részt vett, s így tömegek haláláért volt felelős. Hivatalosan 35 ezer áldozatról, s 730 ezer meghurcoltról beszéltek, nyugati források e szám sokszorosát említik.

1973-ban Csiang Csing juttatta a Politikai Bizottságba Csang Csung-csiaót, Vang Hung-vent és Jao Ven-jüant - a későbbi "négyek bandáját". Élete végén Mao állítólag ezt mondta közeli híveinek: "Csiang Csing a hatalomra vágyik. Halálom után sok gondot fog okozni." Az új vezetés ennek megfelelően járt el: a Mao örökébe lépő Hua Kuo-feng (Hua Kuofeng) első dolga volt az özvegy és társai letartóztatása.

A perre már Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) vezetése idején került sor, a tárgyalás ideológiája szerint Mao ugyan hibázott, de a bűnöket a "négyek bandája" követte el. Csiang Csing a per során ezt cáfolta: "Mindent, amit tettem, Mao elnök utasítása szerint tettem" - mondotta. Az új hatalom ennek nyomán összekacsinthatott a lidércnyomástól megszabadult lakossággal; "A négyek bandája" - mondták a kínaiak, s öt ujjukat emelték fel. De egy elítélt szavai nem taszították le Maót a piedesztálról, ma is ő a hatalom alapja.

Teng nem akart mártírokat teremteni, a "kulturális forradalom" irányításában való tevékeny részvételért, államcsínykísérletért és ellenforradalmi tevékenységért kirótt halálbüntetéseket felfüggesztették. Csiang 1984-től házi őrizetben élt, pulóvereket és babákat készített, nézhetett televíziót, olvashatott könyveket, fogadhatott vendégeket. A gégerákban szenvedő özvegy 1991. május 14-én öngyilkos lett, börtönévei alatt többször kelt halálhíre - ez azonban valódinak bizonyult. A hírt a kínai sajtó kommentár nélkül ismertette - három hét késéssel. Csiang pontos korát nem lehetett tudni, 80 év körül járhatott.

Csang Csun-csiao volt miniszterelnök-helyettes 1983-ban 18 évi börtönt kapott, 1998-ban egészségi állapotára való tekintettel szabadlábra helyezték, 2005. április 21-én hunyt el. Vang Hung-ven egykori pártelnök-helyettest életfogytiglani börtönre ítélték, 1992-ben halt meg májrákban. Jao Ven-jüan, a "négyek bandája" utolsó élő tagja, a Párt egykori propagandafőnöke 1996-ban, húsz év után szabadult, 1994 óta házi őrizetben tartották. Az ő uszító cikkével indult az értelmiség elleni hecckampány. Jaót továbbra is elzárják a külvilágtól, hogy megóvják az emberek bosszújától, ám a személye által felvetett kényes kérdéseket ma is szívesen söpri szőnyeg alá a hivatalos Peking.

Kína jelenlegi vezetőinek gondot okoz, hogy a gonosztevőnek és ellenforradalminak mondott "négyek bandája" szoros kapcsolatban állt a ma is magasztalt "Nagy Kormányossal", Mao Ce-tunggal, a Párt és Kína egykori elnökével, a "nagy proletár kulturális forradalom" elindítójával. Kína Kommunista Pártja ma is kihagyásosan beszél történetéről, egész fejezeteket s több, kegyvesztetté vált vezető szerepét elhallgatva. A kulturális forradalomról, a vörösgárdista terrorról s a frakcióharcokról ezt mondják: "nagy katasztrófákat zúdított a népre" - nem említve, hogy mindezt Mao kezdeményezte.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!