Veszélyeztetett ókori görög műemlékek védelmére indult program

Tizenkilenc kiemelkedő jelentőségű ókori görög régészeti helyszín igényel azonnali védelmet a fokozódó természeti veszélyekkel és az extrém időjárási jelenségekkel szemben – derül ki egy hároméves nemzeti tudományos vizsgálat eredményeiből, amelyről az AFP hírügynökség számolt be.

A görög Kulturális Minisztérium megbízásából 2022 és 2025 között lefolytatott, több mint húszmillió eurós felmérésben az Athéni Nemzeti Egyetem, a Nemzeti Kutatási Alapítvány, az Athéni Nemzeti Obszervatórium és a Demokritosz kutatóközpont szakemberei vettek részt. A kutatócsoport megállapította, hogy a klímaváltozás felgyorsította a pusztító eróziót.

A tizenkilenc legveszélyeztetettebb helyszín között szerepel a gyakori erdőtüzeknek kitett Olümpia, a sziklaomlások által fenyegetett delphoi színház, valamint az árvízveszélyes Dion szentélye. A tengerszint emelkedése miatt kritikus a helyzet a kükládokbeli Délosz szigetén és a szamoszi Héraionnál, de a természettudományos vizsgálat kiterjedt Mükéné, a peloponnészoszi Misztrasz, a krétai Knósszosz és Rodosz ókori városának környezeti állapotára is.

Lina Mendoni kulturális miniszter tájékoztatása szerint az éghajlatváltozás a már meglévő kockázatok gyakoriságát növeli a szabadtéri műemlékek esetében. A prevenció jegyében idén huszonegy helyszínen telepítenek új tűzérzékelő rendszereket, hatvan régészeti park számára dolgoznak ki tűzvédelmi tervet, 2030-ig pedig negyven komplexum átfogó védelmét kívánják biztosítani.

Arisztidisz Panagiotopulosz olümpiai polgármester és Panagiotisz Lattasz regionális erdészeti vezető a sűrű növényzet, illetve az átlagosnál magasabb csapadékmennyiség miatti fokozott tűzveszélyre, míg Panagiotisz Tagalisz delphoi polgármester a sziklaomlásokra hívta fel a figyelmet. Utóbbi helyszínen a hatóságok már fémhálókat telepítettek a sziklafalakra és alternatív mentési útvonalakat jelöltek ki az esetleges azonnali evakuálásokhoz.

Új korszak a műemlékvédelemben

A most azonosított helyszínek az európai civilizáció legfontosabb ókori szakrális, adminisztratív és kulturális központjai voltak. Knósszosz a minószi palotagazdaságot, Mükéné az akháj elitet reprezentálja, míg az i. e. 8. századtól sportjátékoknak otthont adó Olümpia, vagy a klasszikus ókor legbefolyásosabb Apollón-jósdájaként működő Delphoi a pánhellén identitás alapját képezték évezredeken át.

A hazai és nemzetközi műkincsvédelem fókuszának jelenlegi átrendeződése történelmi léptékű. Míg a görögországi örökségvédelmet a 19–20. században a fosztogatások, napjainkban pedig a tömegturizmus okozta fizikai amortizáció határozta meg (a hivatalos statisztikák alapján 2024-ben Knósszosz egymillió, Olümpia 300 ezer, Delphoi pedig 290 ezer látogatót fogadott), ma már az éghajlatváltozás jelenti a legfőbb, kontrollálhatatlan veszélyt.

A kiszámíthatatlan erdőtüzek és a tengerszint-emelkedés immár azokat a több ezer éves, kőbe épített struktúrákat pusztítják felgyorsult ütemben, amelyek a korábbi geológiai és éghajlati feltételek mellett viszonylagos stabilitást mutattak a történelem viharaiban.