Kék Pajzs jelzésekkel védik Irak történelmi műemlékeit

Kék Pajzs emblémákkal látják el a fegyveres konfliktusok és feszültségek által fenyegetett iraki régészeti és történelmi helyszíneket, hogy nemzetközi jogi védelemben részesítsék az újjáépített műemlékeket -tájékoztatott róla az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). Az egyezményes szimbólumok kihelyezése a kulturális javak megóvásának újabb jelentős mérföldköve a közel-keleti országban.

A kezdeményezés első szakasza az UNESCO „Moszul Szellemének Újjáélesztése” elnevezésű átfogó projektjének keretében indult el Észak-Irakban. A munkálatokat a Ninivei Régészeti és Örökségvédelmi Felügyelőség koordinálja, szoros együttműködésben a helyi Bytna Kulturális, Művészeti és Örökségvédelmi Alapítvánnyal, valamint az an-Núr Egyetem régészeti turizmus szakos hallgatóival.

Alexandrosz Makarigakisz, az UNESCO iraki képviselője a hivatalos közleményben hangsúlyozta: a Kék Pajzs emblémák kihelyezése kiegészíti a folyamatban lévő infrastrukturális erőfeszítéseket, az egyetemes emberi örökség megóvása pedig kritikus fontosságú a térségben, és az egész emberiség számára kiemelt jelentőséggel bír.

A program moszuli szakaszában a város legjelentősebb, a közelmúltban rehabilitált műemlékeire kerültek fel a védelmet jelző szimbólumok. A listán szerepel a történelmi an-Núri nagymecset és annak múzeuma, a híres al-Hadba minaret, a szír katolikus at-Táhera-templom, valamint a Moszuli Múzeum épülete. Szintén megkapta az emblémát az ókori Ninive városfalának része, az Adad-kapu, továbbá több kiemelkedő jelentőségű történelmi lakóépület, köztük a Szulejmán asz-Szájeh-ház, a Zijáda-ház és az at-Tutundzsi-ház.

Rvaid al-Lejla, a Ninivei Régészeti és Örökségvédelmi Hivatal igazgatója rámutatott, hogy a jelzések alkalmazása nem csupán a fizikai védelmet erősíti, hanem a moszuli identitás és történelem iránti közös felelősségvállalást is tudatosítja. Szaker az-Zakaríja, a Bytna Alapítvány alapítója hozzátette: a helyi fiatalok bevonása a helyreállítási folyamatba a jövő generációinak örökségvédelmi elköteleződését alapozza meg.

A pusztítás és a nemzetközi védelem

Észak-Irak és különösen Moszul városa a történelem egyik legsúlyosabb kulturális pusztítását szenvedte el az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet 2014 és 2017 közötti uralma alatt. A dzsihadisták szisztematikusan semmisítették meg a számukra ideológiailag elfogadhatatlan iszlám, keresztény és ókori asszír műemlékeket.

A pusztítás legszimbolikusabb pillanata a 12. századi an-Núri mecset és a város jelképének számító, ferde dőlésű al-Hadba minaret 2017-es felrobbantása volt, de a fegyveresek nehézgépekkel rombolták le az ókori Ninive kapuit és pusztították el a Moszuli Múzeum felbecsülhetetlen értékű szobrait is. E helyszínek többségét az elmúlt években, nemzetközi finanszírozással és az UNESCO irányításával építették újjá.

A most kihelyezett Kék Pajzs szimbólum a kulturális javak fegyveres konfliktus esetén történő védelméről szóló 1954-es hágai egyezmény hivatalos nemzetközi jelzése. Az embléma – amely funkcióját tekintve a kulturális örökségvédelmi megfelelője a Vöröskeresztnek – azt jelzi a konfliktusban részt vevő felek számára, hogy az adott épület vagy régészeti helyszín nemzetközi jogi védelem alatt áll. A Kék Pajzzsal megjelölt helyszínek szándékos katonai célponttá tétele, megrongálása vagy kifosztása a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek minősül.

Az iraki program a tervek szerint a jövőben az ország további, konfliktusok által veszélyeztetett történelmi és régészeti helyszíneire is kiterjed.