Átfogó védelmi stratégiát kap a kínai nagy fal
A kínai nagy fal állagmegóvása a jövőben a pontszerű helyreállítások helyett egy átfogó, rendszerszintű műemlékvédelmi stratégia alapján folytatódik; a koncepcióváltást a nyolcadik Pataling Nagy Fal Kulturális Fórumon jelentették be a kínai főváros Jencsing kerületében. Az ország 2026-ban induló tizenötödik ötéves terve a védművet immár nem önálló építményként, hanem a hozzá kapcsolódó történelmi hálózatokkal együtt, egységes rendszerként kezeli.
- Kína a 15. ötéves tervének keretében pontszerű helyreállítások helyett rendszerszintű védelmi stratégiát vezet be a kínai nagy fal megóvására.
- A műemlékvédelmi koncepció a minimális beavatkozás elvét követve a katonai, postai és kereskedelmi hálózatokat is a világörökség szerves részének tekinti.
- A tartományokon átívelő koordinációt új jogszabályok biztosítják Peking, Tiencsin, Hopej és Sanhszi térségében a tudományos alapú megőrzés érdekében.
Csang Kuang-han, a Kínai Várostervezési Akadémia helyettes főtervezője a fórumon hangsúlyozta, az új megközelítés a műemléket egy kiterjedt történelmi rendszer részeként értelmezi. A védelem hatóköre kiterjed a katonai településekre, a jelzőtűz- és postahálózatokra, az egykori katonai mezőgazdasági területekre, valamint a történelmi kereskedelmi útvonalakra is. A korábban alkalmazott egységes helyreállítási sémák helyett a jövőben az építőanyagok, a földrajzi elhelyezkedés és a fennmaradási állapot határozza meg az alkalmazandó konzerválási módszereket a különböző falszakaszokon.
A munkálatok során a minimális beavatkozás elve válik az elsődleges szabvánnyá. Míg bizonyos szakaszok teljes helyreállítást igényelnek, addig más területeken kizárólag az állagromlást lassító megerősítéseket hajtanak végre a kötelező megelőző régészeti kutatásokat követően.
Ezt a szisztematikus irányvonalat tükrözi a Pekingben idén márciusban életbe lépett új jogszabály is. A pekingi kulturális örökségvédelmi hivatal jelentése szerint a rendelet a falat, a kapcsolódó kulturális örökséget és a környező tájat együttes, integrált védelem alá helyezi.
A szisztematikus védelem sikere a regionális koordináción múlik, mivel az ókori erődrendszer több közigazgatási területen ível át, ahol a műemlékvédelmi kapacitás jelentős eltéréseket mutat. Az új szabályozás értelmében Peking összehangolja a megóvási feladatokat a szomszédos Tiencsin és Hopej tartományokkal.
A kooperáció iránti igény más szakaszokon is megjelent, így a mintegy 1400 kilométernyi falszakasszal rendelkező Sanhszi tartomány júliusban vezetett be a tartományok közötti koordinációt elősegítő adminisztratív mechanizmusokat.
Ez is érdekelhet
A kínai nagy fal nem egyetlen folyamatos építmény, hanem a Kr. e. 7. századtól egészen a 17. századig, a Ming-dinasztia koráig szakaszosan megépített védművek és erődítmények bonyolult hálózata. Eredeti célja a kínai agrártársadalmak védelme volt az északi nomád törzsek betöréseivel szemben. A becslések szerint a falrendszer teljes hossza meghaladja a huszonegyezer kilométert.
Bár az UNESCO 1987-ben a világörökség részévé nyilvánította, a természeti erózió és az emberi tevékenység miatt a szakaszok jelentős része mára kritikus állapotba került, amelyet az új, hosszú távú állami tervek hivatottak megóvni.
