Rekordáron kelhet el Claude Monet kései festménye
Franciaországi aukciós rekordot dönthet Claude Monet egy kései korszakából származó, eddig nyilvánosan soha be nem mutatott festménye a párizsi Sotheby's október 22-re meghirdetett árverésén. A monumentális méretű Írisz című alkotás a becslések szerint 22 és 30 millió euró közötti áron cserélhet gazdát. A kép az 1984-ben elhunyt Jeanne Schlumberger kollekciójának részeként kerül kalapács alá, aki a 20. század közepén kulcsszerepet játszott az impresszionista mester utolsó korszakának rehabilitációjában.
- A párizsi Sotheby's októberi árverésén eladásra kínálják Claude Monet 1924 és 1925 között festett, Írisz című monumentális festményét.
- A korábban nyilvánosan soha be nem mutatott alkotás eladási ára a becslések szerint elérheti a harmincmillió eurót, ami franciaországi aukciós rekordot jelentene.
- A műtárgy Jeanne Schlumberger gyűjteményéből származik, aki az 1950-es években az elsők között ismerte fel a látását vesztő festő kései műveinek jelentőségét.
A 160X180 centiméteres vászon Claude Monet 1924 és 1925 között festett Írisz-sorozatának eddigi legnagyobb, műkincspiacra kerülő darabja. Az árverésen a festmény mellett összesen huszonnyolc tétel, köztük Paul Cézanne, Pierre Bonnard, Gustave Moreau, Chaïm Soutine és Georges Rouault alkotásai is szerepelnek.
A teljes gyűjtemény a várakozások szerint több mint negyvenmillió eurós bevételt hozhat. Az eladásra kínált tételek a francia olajipari dinasztia örököse, Jeanne Schlumberger magángyűjteményéből származnak, aki visszafogott életvitele miatt szinte soha nem adta kölcsön a tulajdonában lévő képeket a múzeumoknak, így a kollekció jelentős része most először kerül a nyilvánosság elé.
A párizsi arisztokrácia köreiben mozgó Schlumberger az 1950-es évektől kezdve Katia Granoff műkereskedővel szoros együttműködésben építette fel a gyűjteményt. A két nő a korabeli kánonnal és a hagyományos nagypolgári ízléssel szembehelyezkedve az avantgárd, modern törekvéseket támogatta. 1958-ban a gyűjtő saját párizsi ingatlanát használta fel fedezetként, hogy finanszírozza Granoff számára Claude Monet fiának, Michelnek a műtermi hagyatékából történő felvásárlásokat. Ez a tranzakció biztosított hozzáférést a giverny-i korszak utolsó éveiben született művekhez, amelyeket a korabeli francia művészeti közeg kifejezett érdektelenséggel fogadott.
A 20. század elején Monet kései festményei komoly ellenállásba és meg nem értésbe ütköztek. A mester halálát követően a klasszikus impresszionizmustól elszakadó alkotásokat a kritikusok hanyatlásként, egy látását vesztő idős ember művészeti öngyilkosságaként értékelték. Schlumberger és Granoff munkásságának köszönhetően azonban az amerikai magángyűjteményekbe juttatott képek fokozatosan átalakították a festő kései korszakának megítélését.
Thomas Bompard, a Sotheby's szakértője a folyóiratnak nyilatkozva rámutatott, hogy a dinamikus ecsetvonásokat és tiszta színeket használó alkotásokat ma már az absztrakt művészet első megjelenési formáiként tartják számon. Ezt a piaci átrendeződést igazolja, hogy napjainkban a tíz legdrágábban eladott Monet-képből öt az 1914 utáni időszakból származik.
Ez is érdekelhet
A Monet-művek mellett az októberi árverés kiemelkedő darabjai közé tartoznak Paul Cézanne korai, kísérletező időszakának alkotásai is. A Jas de Bouffan-i családi birtok, a művész első aix-en-provence-i műtermének földszinti falát egykor díszítő, majd később vászonra áthelyezett nyolcrészes freskósorozatából három panel is kalapács alá kerül, egyenként négyszázezer eurós kikiáltási áron.
Ezeket a festményeket a francia állam időközben nemzeti kincsnek minősítette, ami azt jelenti, hogy a kormánynak harminc hónap áll rendelkezésére a felvásárlásukhoz szükséges pénzügyi források előteremtésére. A garanciák nélkül kínált, érintetlen állapotú festmények a művészettörténeti kutatások számára is új forrásként szolgálhatnak.