Közel félezer műemlék nyílik meg a Kulturális Örökség Napjain
Ritkán látogatható történelmi épületek és intézmények nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt a Kulturális Örökség Napjai keretében. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium szerdai közleménye alapján a hétvégén mintegy ötszáz ingyenes program várja az érdeklődőket országszerte. A rendezvénysorozat az építészeti hagyaték megőrzésére és az egykori reprezentatív terek jelenkori funkciókeresésére hívja fel a figyelmet.
- Mintegy ötszáz ingyenes programmal és épületbejárással várják a látogatókat a hétvégén az országos műemlékvédelmi rendezvénysorozat keretében.
- Az idei esemény központi témája a veszélyeztetett épített örökség megóvása és a történelmi terek modern közösségi hasznosítása.
- A program során olyan kiemelkedő történeti értékű, a mindennapokban elzárt épületek is látogathatóvá válnak, mint a Sándor-palota vagy az Iparművészeti Múzeum.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és az illetékes szaktárca közös szervezésében megvalósuló országos eseménysorozat idei témája a veszélyben lévő örökség megújulására fókuszál. A hivatalos programkínálat, amely a rendezvény weboldalán, valamint Sári Zsolt örökségvédelemért felelős államtitkár tájékoztatásaiban olvasható, arra keresi a választ, miként integrálható a múlt hagyatéka a modern társadalom mindennapjaiba. A kezdeményezés az európai műemlékvédelmi törekvésekhez kapcsolódva biztosít hozzáférést olyan épületekhez, amelyek az év nagy részében zárva tartanak az általános érdeklődők előtt.
A fővárosi helyszínek között kiemelt szerepet kapnak a 19. század második felének, különösen a kiegyezést követő időszaknak a meghatározó épületei. A látogatók bejárhatják az 1806-ra elkészült, klasszicista stílusú Sándor-palotát, valamint az Ybl Miklós által tervezett Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplomot, amelynek belső terét Than Mór és Lotz Károly freskói díszítik.
Megnyitja kapuit a magyar szecessziós építészet csúcsteljesítménye, a Lechner Ödön tervei alapján emelt Iparművészeti Múzeum 2017-ben bezárt főépülete is. A korszak társadalomtörténeti lenyomataként a pesti zsidó nagypolgárság 19. századi asszimilációját tükröző Salgótarjáni utcai zsidó temető mauzóleumai is megtekinthetők lesznek, csakúgy mint a Közép-európai Egyetem campusa által integrált Festetics-palota.
A vidéki programok a hazai kastélyépítészet és az egykori arisztokrácia reprezentációs szokásainak fejlődésébe engednek betekintést. Békés vármegyében a magyarországi historizmus egyik legjelentősebb alkotása, a német neoreneszánsz stílusjegyeket hordozó szabadkígyósi Wenckheim-kastély várja az érdeklődőket.
A látogatók bejárhatják a hazai politikai elit formálódásában kulcsszerepet játszó Tisza család geszti rezidenciáját, valamint a nagycenki Széchenyi-kastélyt is, amely a 19. századi reformkori modernizáció szellemi központjaként funkcionált. A főúri lakhelyek mellett a hódoltság kori oszmán építészet ritka hazai emléke, a pécsi Idrisz Baba türbéje és a középkori mecseki Máré-vár is a séták célpontja lesz.
Ez is érdekelhet
Az állami és infrastrukturális intézményrendszer dualizmus kori kiépülésének fizikai valóságát is tanulmányozhatja a közönség. A Magyar Államkincstár és a Központi Statisztikai Hivatal központjai mellett az érdeklődők megtekinthetik az 1884-ben átadott Keleti pályaudvar rejtett építészeti megoldásait, egy vezetett túra során egészen a tetőszerkezetig haladva.
A fürdőkultúra történetét a Rudas és a Szent Lukács Gyógyfürdők vezetett sétái ismertetik, a közigazgatás fejlődését pedig a 126 éves Újpesti városháza és a Fővárosi Törvényszék lipótvárosi palotája illusztrálja. A szervezők tájékoztatása alapján a folyamatosan bővülő helyszínek egy részének látogatása előzetes regisztrációhoz kötött.
