Feltárták a polacki Szent Szófia-székesegyház tornyának alapozását
Hatalmas, több mint három és fél méter mélyre nyúló téglaalapozást tártak fel a fehéroroszországi Polackban a történelmi Szent Szófia-székesegyház nyugati tornyánál. A Times.by hírportál beszámolója szerint a felfedezést a Polacki Eufrozina Állami Egyetem régészeti expedíciója tette a műemlék közelgő restaurálását megelőző munkálatok során. A most felszínre került masszív szerkezetek pontosabb képet adnak az egykori építők által alkalmazott mérnöki megoldásokról, egyben alapvető információkkal szolgálnak a jövőbeli felújítás megtervezéséhez.
- A fehéroroszországi Polackban zajló ásatások során a régészek megtalálták a helyi Szent Szófia-székesegyház nyugati tornyának 3,6 méter mélyre nyúló téglaalapozását.
- A szakemberek az építészeti maradványok mellett ősi téglákat, egy 18. századi uniátus mellkeresztet és különböző korszakokból származó érméket is azonosítottak.
- A kutatás a történelmi műemlék 2026 és 2028 között megvalósuló, nagyszabású restaurálási munkálatait előzi meg.
A kutatásokat vezető Aljakszej Koc, a Polacki Állami Egyetem történettudományi tanszékének adjunktusa arról tájékoztatta a sajtót, hogy a szakemberek két kutatóárkot nyitottak a székesegyház nyugati tornyának közvetlen közelében. A feltárás elsődleges célja annak megállapítása volt, hogy a műemlék alapozása pontosan milyen mélységben helyezkedik el, illetve milyen fizikai tulajdonságokkal rendelkező talajszerkezetre támaszkodik.
A munkálatok során a régészek egy rendkívül masszív, 3,6 méter mélyre hatoló téglaépítményt azonosítottak. A kutatók értékelése szerint ez a monumentális méret egyértelműen bizonyítja az egykori építőmesterek által alkalmazott statikai megoldások precizitását.
A régészeti munkálatok az építészeti elemek azonosításán túl gazdag tárgyi leletanyagot is eredményeztek. A kutatók felszínre hoztak több jellegzetes, lapos formájú ókori, illetve bizánci típusú téglát, úgynevezett plinthoszt, amelyeken különféle ábrázolások és vésett szimbólumok vehetők szemügyre.
A kerámiatöredékek mellett a későbbi évszázadok rétegeiből előkerült egy 18. századi uniátus mellkereszt, egy 19. századból származó ruhagomb, valamint több szovjet korszakbeli érme is. A felsőoktatási intézmény expedíciója már a korábbi ásatási szezonok során is jelentős leleteket rögzített a helyszínen, akkor egy 12. századi falszakasz maradványait dokumentálták a székesegyház közvetlen környezetében.
A Nyugati-Dvina partján fekvő Polack történelmi központjában álló Szent Szófia-székesegyház a keleti szláv térség egyik legősibb és legjelentősebb egyházi épülete. Az eredeti templomot a 11. század közepén, Vszeszlav fejedelem uralkodása idején emelték, amellyel a város a kijevi és a novgorodi központokkal kívánt egyenrangúvá válni.
Bár az épület alapjai a középkorba nyúlnak vissza, a ma látható arculat nagyrészt a 18. században alakult ki. A nagy északi háború során, 1710-ben a templom egy lőporrobbanás következtében súlyos károkat szenvedett, majd évtizedekkel később jellegzetes vilnai barokk stílusban építették újjá. A most feltárt mélyalapozások éppen ezt a többrétegű építészeti fejlődést segítik részletesebben megismerni.
Ez is érdekelhet
Az aktuális régészeti felmérések szorosan kapcsolódnak az épület jövőbeli fizikai megóvásához. A Nemzeti Polacki Történelmi és Kulturális Múzeumrezervátum idén májusban írt ki hivatalos pályázatot a székesegyház átfogó restaurálási munkálataira. A tervek szerint a 2026 és 2028 között megvalósuló projekt keretében elvégzik a műemlék szerkezeti megerősítését, valamint a külső és belső terek teljes körű felújítását.
Az építészek és a kivitelezők számára kritikus fontosságú, hogy a tényleges munkálatok megkezdése előtt hiteles statikai adatokkal rendelkezzenek a teherhordó elemek állapotáról, amelyet a folyamatban lévő feltárás tudományos eredményei biztosítanak számukra.
