Rontott fényképeket mutat be a Blinken OSA Archivum
A kommunizmus utolsó évtizedének mindennapjait megörökítő, több mint negyedmillió rontott fényképet tár a közönség elé a Kutatók Éjszakáján a Blinken OSA Archivum. Az intézmény tájékoztatása szerint a páratlan vizuális gyűjteményt Forgács Péter filmrendező mentette meg a rendszerváltás után megszűnt Főfotó állami vállalat raktárából. Az eddig jogi okokból elzárt, selejtesnek minősített felvételek egyedülálló forrásként szolgálnak az 1980-as évek magyar társadalomtörténetének kutatásához.
- A Blinken OSA Archivum több mint kétszázötvenezer, az 1980-as években készült, egykor selejtezésre ítélt papírképet őriz a Főfotó állami vállalat hagyatékából.
- A megrendelők által át nem vett, rontott vagy cenzúrázott felvételeket Forgács Péter filmrendező mentette meg a rendszerváltást követő időszakban.
- A korábban jogi okokból elzárt, vizuális antropológiai forrásként szolgáló gyűjteménybe a közönség a Kutatók Éjszakáján nyerhet először betekintést.
A Privát Fotó és Film Alapítvány gyűjteményének részét képező képek a korszak vizuális kultúrájának sajátos szeletét adják. A papírképeket az eredeti megrendelők sosem vették át, mivel a laboránsok technikai hibásnak, rontottnak ítélték azokat. A képhibák és szellemképek miatt a felvételek esetenként különleges esztétikai minőséget képviselnek. A hivatalosan publikált és a fotóalbumokba kiválogatott képekkel ellentétben ezek a fotográfiák a maguk szerkesztetlen formájában rögzítették a Kádár-korszak végnapjainak valóságát.
A Kutatók Éjszakáján a regisztrált érdeklődők első alkalommal vehetik kézbe a megmentett dokumentumokat az archívum épületében. A résztvevők a levéltárosok felügyelete mellett saját, öt és tíz kép közötti minigyűjteményeket állíthatnak össze a dobozokban rejlő anyagból.
A kiválogatott fényképeket az intézmény a későbbiekben digitalizálja, majd egy online virtuális kiállítás formájában közzéteszi a honlapján. Az archivum munkatársai hangsúlyozták, a válogatás során figyelembe veszik az ízlésbeli szempontokat, a közzétett képeket pedig azonnal eltávolítják, amennyiben az érintettek jelzik a személyiségi vagy szerzői jogaik megsértését.
Az iratanyag feldolgozása és kutathatóságának biztosítása évtizedek óta akadályokba ütközik. A fotók szerzői és a rajtuk szereplő személyek azonosítatlanok, a képek elkészítői pedig nincsenek tisztában azzal, hogy felvételeik egy közgyűjteményben maradtak fenn. Ezen adatvédelmi aggályok miatt a kollekció eddig rejtve maradt a nyilvánosság elől.
Ez is érdekelhet
A mostani bemutató arra tesz kísérletet, hogy a megfelelő óvintézkedések betartása mellett mégis hozzáférhetővé tegye ezt a vizuális antropológiai forrásanyagot a társadalomtudományi kutatások számára.
Az 1980-as évek hazai fotókultúráját alapvetően meghatározta a Fővárosi Fotóipari Vállalat, röviden a Főfotó állami monopóliuma. Az állampolgárok döntő többsége ezen az országos hálózaton keresztül hívatta elő az amatőr felvételeit. A rendszerváltozást követő gazdasági átalakulás során számtalan, a mindennapi életet dokumentáló állami iratanyag semmisült meg vagy szóródott szét. A Főfotó raktárában maradt, át nem vett és selejtezésre váró papírképek megmentése így fontos lépés volt a korszak mikrotörténelmének dokumentálásában.
