Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
2019. június 7. 17:12 Múlt-kor
Szirhán Szirhánt a történelem úgy ismeri, mint a fiatalembert, aki lelőtte az Egyesült Államok elnöki posztjára pályázni készülő Robert Francis Kennedyt, korábbi igazságügy-minisztert, az 1963-ban meggyilkolt elnök, John Fitzgerald Kennedy öccsét. Azzal a meggyőződéssel ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, hogy a hazájáért, Palesztináért érzett düh és bosszúvágy által fűtve követte el tettét, azonban könnyen lehet, hogy ennél több is volt a halálos merénylet hátterében.
Korábban
Erőszakos gyermekkor
1968. június 5-én Szirhán a Los Angeles-i Ambassador Hotel konyháján lőtte meg a Demokrata Párt elnökjelöltségéért kampányoló politikust. Ki volt valójában a 24 éves férfi, aki véget vetett a lehetséges következő elnök életének?
Szirhán Bisára Szirhán 1944. március 19-én született a brit mandátum alatt kormányzott Palesztinában, Jeruzsálemben, arab keresztény családban. Világra jöttekor a térséget már fojtogatta az etnikai és vallási színezetű konfliktus, élete korai évei pedig meghatározták későbbi döntéseit.
1948. május 14-én éjfélkor a Palesztina feletti brit mandátum véget ért, és még aznap megtörtént Izrael állam kikiáltása Tel-Avivban. Az addig a mandátumi Palesztinán belüli, zsidók és arabok közötti fegyveres harc másnap minden értelemben háborúvá szélesedett ki, mivel a palesztin arabok támogatására a szomszédos Egyiptom, Transzjordánia (1949-től Jordánia) és Szíria, valamint a távolabb fekvő Irak is expedíciós csapatokat küldött, és mintegy nyolc hónapon át tűzbe borult a régió.
A Szirhán család kénytelen volt elhagyni az előkelő jeruzsálemi negyedet, ahol laktak, és a Transzjordánia által elfoglalt Ciszjordániába költözni. Egy 1979-es interjúban Szirhán édesanyja, Marjam részletezte a borzalmakat, amelyeknek fia gyermekként tanúja volt: látta, amint robbanás szakít szét katonákat, látott szanaszét heverő leszakadt végtagokat, és azt is a saját szemével nézte végig, ahogy egy golyózáport elkerülni próbáló teherautó áthajt testvérén.
„Egész életében áldozat volt” – mondta az édesanya közel 20 évvel azután, hogy fia megölte „Bobby” Kennedyt. „Sosem volt gyermekkora, sosem volt boldog, sosem nevetett – csak félelmet látott, éhezést, haldokló embereket darabokban. Ez éppen elég nehéz egy felnőtt ember számára, de egy gyermeknek... Aztán nézzék, mi lett vele!”
A konfliktus hatással volt a Szirhán családra is. Miután az édesapa, idősebb Szirhán Szirhán a háború következtében elvesztette állását és otthonukat, érzelmileg instabillá vált, és egyre gyakrabban bántalmazta fizikailag feleségét és gyermekeit.
Szirhán édesanyja végül nem bírta tovább, és 1957-ben a család az Egyesült Államokba költözött, egy keresztény misszionárius csoport anyagi segítségével – az édesapa rövid időn belül egyedül visszaköltözött az ekkor még Jordániához tartozó, többnyire palesztinok által lakott Ciszjordániába.
A csonka család Kaliforniában telepedett le, Pasadena egyik külvárosában (mindössze fél órára az Ambassador Hoteltől), ahol Szirhán – ahogy korábban Jeruzsálemben is – evangélikus egyházi iskolába járt. Tanárai csendes és magának való gyermekként írták le, aki azonban jó tanuló volt. A rengeteg erőszak azonban már felbecsülhetetlen kárt okozott a fiú személyiségfejlődésében.
Szirhán kamaszként elhelyezkedett egy versenyistállónál segédként, és arról álmodott, hogy maga is sztárzsoké lesz, ezt azonban keresztülhúzta egy versenyen elszenvedett fejsérülés.
Fiatal felnőttként egyfajta útkeresésen ment át, többször felekezetet is váltott: különféle baptista, illetve hetednapi adventista gyülekezetekhez csatlakozott, végül pedig a Rózsa és Kereszt Ősi Misztikus Rendjébe, azaz a rózsakereszteseknek nevezett okkult hívők legnagyobb szervezetébe lépett be.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Az ismeretlenségből lépett elő a történelem legközkedveltebb pápája tegnap
- A kémia mellett a szabadságharcban is bizonyított Irinyi János tegnap
- Templomba járó katolikus volt az FBI legkártékonyabb szovjet „téglája” tegnap
- Amerikai tengerészgyalogosok helyett végül politikai ellenfele áldozatául esett a nicaraguai szabadságharcos tegnap
- Ingyen sör, káosz és tömegszerencsétlenség II. Miklós koronázásakor tegnap
- Sokkoló képekkel mutatta be Amerikának a polgárháború valóságát Matthew Brady tegnap
- Öt hét alatt született meg a korabeli Európa egyik leghaladóbb szellemű alkotmánya 2022.05.17.
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben 2022.05.17.