Személyre szabott eljárás lehetett az egyiptomi múmiák balzsamozása

A madridi Reverte Coma Múzeumban őrzött múmiafejekből vett huszonhét mintát három különböző analitikai módszerrel vizsgálták meg a szakemberek. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a mumifikálás receptúrái rendkívül heterogének voltak, és azokat a kronológiai hagyományok mellett az elhunyt társadalmi státusza, neme és kora is befolyásolta.

A késő római korból származó egyéneknél nagyobb hasonlóságot mutattak a kémiai keverékek. Az alapvető összetevők között kimutatták a mikrobaellenes hatású fenyőgyantát, a kötőanyagként szolgáló méhviaszt, valamint állati zsírokat, növényi olajokat és a szövetek kiszárításához elengedhetetlen nátront. Egy harmadik átmeneti korból származó múmiánál ricinusolaj jelenlétét is azonosították.

A kutatók a balzsamokban a korabeli egyiptomi talajra jellemzőnél jóval magasabb koncentrációban találtak nehézfémeket. Az ólom, a réz és az arzén jelenléte a kozmetikumok és pigmentek tudatos használatára utal a halottak előkészítése során. Két szakállas férfimúmia állkapcsánál például kiugróan magas ólomtartalmat mértek, ami a szakáll feketére festésére enged következtetni. Az arzén a rituális sárga pigmenthez, az auripigmenthez köthető, míg a tengeri eredetű bitumen tudatos használatát a vanádium és a nikkel magas aránya erősítette meg.

A kutatás legjelentősebb tudományos újdonsága a balzsamrétegek rétegtani elemzése. Egy tizenkilencedik századi sérülésnek köszönhetően a kutatók különböző mélységekből tudtak mintát venni az egyik koponyából. A vizsgálat feltárta, hogy a legbelső, bőrhöz közeli rétegek vízlepergető és szövetvédő gyantában és méhviaszban gazdagok, míg a külső kötszerekben poliszacharidok és fehérjék dominálnak. Ez az első olyan tanulmány, amely egyértelműen dokumentálja a rétegek mélységén alapuló összetételbeli különbségeket.

Ezzel párhuzamosan az is kiderült, hogy a haj, az arc és a nyak területén szigorúan eltérő összetételű balzsamokat alkalmaztak a korabeli mesterek. Ez a felismerés szorosan kapcsolódik egy nemrég feltárt későkori mumifikáló műhely leletanyagához, amely már utalt a feladatonként és testrészenként specifikus keverékek használatára.

A mostani eredmények kémiailag is megerősítik az egyiptomi balzsamozók rendkívül magas szintű anatómiai ismereteit, bizonyítva, hogy a mumifikálás nem egyetlen állandó protokoll, hanem egy rendkívül összetett, személyre és anatómiára szabott vegyészeti eljárás volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• Ötven év után ismét kiadták a betiltott Franco-regényt
• Eredménytelenül zárult egy spanyol polgárháborús tömegsír feltárása
• Mussolini felemelkedése és bukása: A fasizmus születése
• Goebbels „utolsó éjszakája” – hat gyerek halála
• „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
• Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
• Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 
• Audrey Hepburn tiniként támogatta a holland antifasiszta ellenállást
• Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini