Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága

Súlyos bűnök, súlyos büntetések

1337. január 6-án éjjel egy cambridge-i tímár, John le Whyte betört egy selyemkereskedő üzletébe a St. Lawrence Jewry templom utcájában, a városháza, azaz a Guildhall közelében. Geoffrey Punte boltjából Whyte többek között arany- és ezüstgyűrűket, igazgyöngyöket, selyemszövetet és karkötőket vitt el – összesen mintegy 100 shilling értékű zsákmánnyal távozott. Punte beperelte Whyte-ot, ennek dokumentumai fennmaradtak III. Eduárd király uralkodásának iratai között. A leírás szerint a javakat „bűnös módon éjszaka lopta el” a tettes, ami rendkívül súlyos következményeket vont maga után: John le Whyte-ot felakasztották, ahogy számos piti tolvajt is a korban.

Habár a középkori Angliában rövid úton kivégezték a tolvajokat, a gyakran kiszabott halálbüntetés nem bírt jelentős elrettentő hatással. A tolvajlás, prostitúció, gyilkosságok, vesztegetés fővárosában és annak óriási feketepiacán könnyen meggazdagodhatott az, akinek tehetsége volt a zsebtolvajláshoz, vagy gyorsan bánt a késsel. Amilyen rendszeresen jártak London polgárai templomba és tartották be az egyházi böjtnapokat, ugyanolyan gyakorisággal vették igénybe prostituáltak szolgáltatásait, vágták le mások övéről az erszényt, vesztegették meg a kerületi bíróságokat, vagy dobtak holttesteket a kanálisba.

A Guildhall napjainkban - a legrégebbi nem egyházi kőépület Londonban, amely túlélte az idők viharait

Az elmúlt 20 év során a várostörténészek kitartó munkájának köszönhetően egyre jobban kirajzolódott a középkori London kiterjedt alvilágának képe, valamint azoké az életeké, amelyeket alakított, illetve amelyekre hatással volt.

Fontos megjegyezni, hogy a középkori London nem egyetlen város volt, hanem valójában három. A városi élet (és bűnözés) egy jó részét a két külváros adta, amelyek a városfalon – és az ottani hatóságok hatáskörén – kívül helyezkedtek el. A korabeli London, Southwark és Westminster életének egyik meghatározó eleme volt a különféle törvények, szabályok, kiváltságok és hatáskörök állandó ütközése, ami kiélezte a konfliktusokat a sokszínű és különféle érdekekkel bíró polgárságon belül.

1. Súlyos bűnök, súlyos büntetések
2. A bűn földrajza
3. „Nőként” való közösülés
4. Rablás és gyilkosság
5. „Megrögzött iszákosok”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek