Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága

2018. október 16. 16:46 Múlt-kor

A középkori Londonban az apróbb bűncselekményekért is könnyen felakaszthatták az embert, ennek ellenére a bűnözés meghatározó része volt a város arculatának. A prostitúciótól a gyilkosságokig és utcai harcokig a hatóságoknak sok mindennel kellett törődniük, beleértve az őket is behálózó korrupciót.

Korábban

Súlyos bűnök, súlyos büntetések

1337. január 6-án éjjel egy cambridge-i tímár, John le Whyte betört egy selyemkereskedő üzletébe a St. Lawrence Jewry templom utcájában, a városháza, azaz a Guildhall közelében. Geoffrey Punte boltjából Whyte többek között arany- és ezüstgyűrűket, igazgyöngyöket, selyemszövetet és karkötőket vitt el – összesen mintegy 100 shilling értékű zsákmánnyal távozott. Punte beperelte Whyte-ot, ennek dokumentumai fennmaradtak III. Eduárd király uralkodásának iratai között. A leírás szerint a javakat „bűnös módon éjszaka lopta el” a tettes, ami rendkívül súlyos következményeket vont maga után: John le Whyte-ot felakasztották, ahogy számos piti tolvajt is a korban.

Habár a középkori Angliában rövid úton kivégezték a tolvajokat, a gyakran kiszabott halálbüntetés nem bírt jelentős elrettentő hatással. A tolvajlás, prostitúció, gyilkosságok, vesztegetés fővárosában és annak óriási feketepiacán könnyen meggazdagodhatott az, akinek tehetsége volt a zsebtolvajláshoz, vagy gyorsan bánt a késsel. Amilyen rendszeresen jártak London polgárai templomba és tartották be az egyházi böjtnapokat, ugyanolyan gyakorisággal vették igénybe prostituáltak szolgáltatásait, vágták le mások övéről az erszényt, vesztegették meg a kerületi bíróságokat, vagy dobtak holttesteket a kanálisba.

Az elmúlt 20 év során a várostörténészek kitartó munkájának köszönhetően egyre jobban kirajzolódott a középkori London kiterjedt alvilágának képe, valamint azoké az életeké, amelyeket alakított, illetve amelyekre hatással volt.

Fontos megjegyezni, hogy a középkori London nem egyetlen város volt, hanem valójában három. A városi élet (és bűnözés) egy jó részét a két külváros adta, amelyek a városfalon – és az ottani hatóságok hatáskörén – kívül helyezkedtek el. A korabeli London, Southwark és Westminster életének egyik meghatározó eleme volt a különféle törvények, szabályok, kiváltságok és hatáskörök állandó ütközése, ami kiélezte a konfliktusokat a sokszínű és különféle érdekekkel bíró polgárságon belül.