Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
2018. március 6. 14:56
Oxford híres egyeteme a tudomány egyik első számú központja a világon a középkor óta. A nemrég egy plázaépítés közben váratlanul megtalált, jelenleg is feltárás alatt lévő ferences rendházból előkerült hihetetlen mennyiségű leletanyag megmutatja, hogyan éltek az egyetem egykor legnagyobb becsben tartott intézményének diákjai és tanárai, mit ettek és ittak, hogyan szórakoztak, mit kutattak és milyen technikával.
Korábban
Egy több mint 10 ezer tárgyból álló leletegyüttes került elő Oxfordban, Anglia történetének egyik legnagyobb városi régészeti feltárása folyamán. A talált tárgyak sokat elárulhatnak arról, milyen volt az élet a város híres egyetemén a 13-15. században.
Rejtett kincsek váratlan helyen
Az Oxford Archaeology nevű örökségvédelmi konzultációs cég által vezetett ásatás legizgalmasabb tárgyai közé tartoznak a kutatók és tanítványaik által használt eszközök. Ezek között vannak jó állapotban megőrzött tollak, valamint az oldalbeállítás korabeli eszközei: speciális, a pergamenbe való szúráshoz készült tűk. Emellett találtak bronzból készült könyvjelzőket, olvasáshoz használt olajlámpákat, egy ritka, teljesen ólomból készült középkori ceruzát, valamint egy sárgaréz kapcsot egy 13. századi könyvből.
A 18 hónapos ásatás azután kezdődött, hogy egy új bevásárlóközpont alapjainak előkészítésekor megtalálták a romokat. A helyszínen előkerült egy apró kerámiaedény is, amely Spanyolországban bányászott higanyt tartalmazott. A kutatók szerint több felhasználási célja is elképzelhető lehet: alkímiai jellegű kutatáshoz, fémek aranyozásához, de akár lepra vagy szifilisz kezeléséhez is tarthatták az egyetemen.
A ferences rendház körüli feltárások azért is rendkívül fontosak, mert egykor ebben az intézményben működtek az egyetem legfontosabb kutatói. Az 1224-ben alapított rendház egészen 1538-ig szolgált a szürkebarátok otthonául, amikor is a reformáció idején a rend elmenekült Angliából. A szerzeteseknek nagy szerepe volt abban, hogy az oxfordi egyetem a tudomány nemzetközi központjává vált – ők foglalkoztak a tananyag legnagyobb szellemi képességeket igénylő részeivel. Az ásatás helyszínén egyébként egy többszintes parkolóház volt, amelyet 2015-ben lebontottak. Ennek helye alatt feküdt évszázadok óta a rendház.
Étel és ital
A rendház lakhelyéül szolgált a rendházi előadóknak, de több tucat hallgató számára is. Az előkerült bizonyítékok szerint igen jókat ettek és ittak. Több száz középkori söröskorsó töredékei kerültek elő, továbbá több, bor tárolására szolgáló egy méter magas amfora is. A rendház nagy refektóriumában több száz, frissítők felszolgálására való kancsó maradványait is megtalálták. Az ételmaradványok vizsgálata arra enged következtetni, hogy hal, tojás, hús és gabona igen széles választékát fogyasztották. Sertést, marhát, bárányt, birkát, csirkét, ludat és énekesmadarakat mind ettek az intézmény lakói, de a tenger gyümölcseit is, mint például tőkehalat, angolnát, kagylót és pisztrángot. Egy „pottage” néven ismert sűrű zöldséglevest is készítettek, főként búza, árpa, zab és rozs felhasználásával.
A rendháznál fogyasztott étel nagy részét vélhetően a helyszínen is megtalált nagy számú főzőüstből ették, a folyékonyabb ételekhez pedig vasból készült kanalakat használtak. A sárgarézzel díszített csont- és fanyelű vas késekkel az egész húsokat vágták szét nagy darabokra, melyeket aztán kézzel fogyasztottak el. A fűszereket egy nagy, 60 cm átmérőjű mozsárban őrölhették fel, amelyben néhány magmaradványt találtak is a kutatók.
Orvosi eszközök
Az étel és az ital mellett a rendház foglalkozott az oxfordi diákok fizikai és lelki egészségével is. Egy jó állapotban fennmaradt apró szilva- vagy almafából készült edénykét vélhetően érvágáskor használtak. A középkorban sokan – az egyház berkein belül is – úgy hitték, hogy a vér lecsapolása jót tesz az egészségnek, és rendszeresen alkalmazták is az eljárást. A szerzetesek számára minden érvágásos alkalom három napi pihenést jelentett. A régészek megtalálták körülbelül egy tucatnyi középkori vizeletminta tárolására szolgáló üveg maradványait is. A szerzetesek közül az orvostudományban képzettek, vagy a borbély-sebészek valószínűleg rendszeresen megvizsgálták a mintákat, abban a hitben, hogy azok színéből meg tudják állapítani a betegséget.
Más leletek a helyszínről azt mutatják, hogy a korabeli tudósok a lelki egészségükre is odafigyeltek. Egy zarándokjelvény bizonyítja, hogy egy szerzetes ellátogatott Thomas Becket sírjához Canterburybe. Több apró kerámiaedényről pedig azt gondolják, hogy rituális célra tarthattak bennük olajat.
Betiltott labdajátékok
Az előkerült emlékek közül talán a legritkább egy falabda, amelyet játékra használhattak a középkori tudósok és diákok. A labdajátékok annyi gond forrásai voltak a középkori Angliában, hogy 1349-ben betiltásra kerültek. III. Edward király egy hivatalos kiáltványban kijelentette, hogy alattvalóinak „börtönbüntetés terhe mellett” tilos a „kő, fa és vas dobálása”, beleértve a „kézilabdát, labdarúgást, hokit” és „egyéb ilyen haszontalan játékokat”.
Több építmény is feltárásra került, köztük a rendház kápolnája, gyengélkedője, refektóriuma, konyhája és szennyvízrendszere, amelyhez eredetileg vízöblítéses vécék tartoztak.
A teljes feltárás 2021-re lesz kész a régészek szerint. 10 ezernél is több tárgyi lelet került elő, amelyeket más kutatások keretében további vizsgálatoknak vetnek alá. Minden tárgyat az oxfordi múzeumba helyeztek át állapotuk biztosítását követően. A rendház középkori csempés padlózatának egy része a nyilvánosság számára is megtekinthető, az eredeti lelőhelytől nem messze. Az ásatást vezető Ben Ford elmondta: „Az általunk végzett feltárás Oxford korai diákjai életének teljesebb megértésében segít. A naponta előkerülő több száz tárgy csodálatos részletességgel árulja el, hogyan éltek ők és tanáraik.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Magyar áldozatokat is követelt az 1988-as skóciai Lockerbie-merénylet 12:20
- Ott támadtak a németek, ahol senki sem tartotta lehetségesnek 10:34
- Tizhenhét éves korában márt ünnepelt zeneszerző volt Arthur Rubinstein tegnap
- A rettenet színháza - ítéletvégrehajtók a halálnüntetésről tegnap
- Kezdetben újságkihordóként dolgozott Jacky Kirby, az Amerika Kapitány megalkotója tegnap
- Saját készítésű páncéljában is elfogták a hírhedt ausztrál banditát, Ned Kelly-t tegnap
- Mindenkit elvarázsolt, ha énekelni kezdett Édith Piaf, a „kis veréb” 2024.12.19.
- Alois Alzheimer egész életét a segítségnyújtás elve vezérelte 2024.12.19.