Új bizonyíték a szifilisz amerikai eredetére és múltjára

Egy 5500 éves kolumbiai csontvázból kinyert, eddig ismeretlen Treponema pallidum-genom új lendületet adott a szifilisz eredetéről szóló vitának: a lelet megerősíti, hogy a kórokozó Amerikában rendkívül régi és genetikai szempontból sokszínű volt, miközben továbbra sem ad végleges választ arra, hogy a betegség pontosan mikor és milyen formában jelent meg Európában.

A szifilisz eredetének vitája

A szifilisz és a rokon treponémiás betegségek eredete régóta megosztja a kutatókat. A vita középpontjában nem az állt, hogy a betegség létezett-e Amerikában Kolumbusz előtt, hanem az, hogy Európában jelen volt-e 1492 előtt, vagy a kórokozó az Atlanti-óceánon átkelve jutott el az Óvilágba. A szifilisz legkorábbi, jól dokumentált járványai a 15. századi Európában jelentek meg, ami hosszú ideje táplálja az eltérő értelmezéseket.

Ősi baktérium egy kolumbiai csontvázban

A mostani kutatás során egy nemzetközi tudóscsoport egy 5500 évvel ezelőtt Kolumbiában eltemetett, középkorú vadászó-gyűjtögető csontvázából izolálta a Treponema pallidum eddig ismert legrégebbi genomját. A tanulmány a Science című folyóiratban jelent meg, a kutatást többek között a Lausanne-i Egyetem és a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz szakemberei vezették.

A genetikai adatok alapján a kórokozó egy korábban ismeretlen, mára kihalt törzshöz tartozott, amelyet TE1-3 néven azonosítottak.

A genomok statisztikai összehasonlítása szerint a TE1-3 törzs mintegy 13 700 évvel ezelőtt, a késő pleisztocén idején vált el a T. pallidum mai vonalaitól. Ez arra utal, hogy a baktérium évezredekkel korábban volt jelen Amerikában, mint ahogyan azt korábban feltételezték.

Mit jelent mindez Európa szempontjából?

A kolumbiai lelet nem bizonyítja, hogy a szifilisz Amerikából került Európába, és nem cáfolja azt sem, hogy a betegség esetleg korábban is jelen volt az Óvilágban. Amiért mégis jelentős, az az, hogy egyértelműen igazolja: a T. pallidum Amerikában rendkívül régi és evolúciósan sokszínű kórokozó volt.

Ez összhangban van azzal a feltételezéssel, hogy Európába egy már hosszú múlttal rendelkező amerikai törzs juthatott el a 15. század végén.

Más szakemberek avval érvelnek, hogy a szifilisz Európában is jelen volt már az őskorban is. Találtak olyan csontleleteket, melyeken bizonyos elváltozások erre utalhatnak, de genetikai nyomát a baktériumnak nem sikerült kimutatni a kolumbuszi expedíciók előttről.

Azt állítják, hogy a szifiliszt összekeverték más betegségekkel Európában, például a leprával. A nagy járvány pedig nem függ össze Kolumbusz útjaival, hanem azért alakult ki, mert a 15. század végén jutott el Európa arra a civilizációs szintre, hogy olyan sűrűn lakott városok alakultak ki, ahol a szifilisz gyorsan tudott terjedni.

Ami biztos, hogy a ma létező szifilisz, mely nemi úton terjed, genetikailag igazolhatóan Dél-Amerikából származik. Ha jelen volt is Európában a szifilisz, az egy másik variáns lehetett, mely mára eltűnt.