Vaskori kelta fegyvereket találtak Erdőbénye térségében
Ritka vaskori kelta lándzsát és egy teljes pajzsegyüttest találtak régészek az északkelet-magyarországi Erdőbénye térségében. A szeptemberi terepbejárások során előkerült leletekről a Magyar Nemzeti Múzeum számolt be, hangsúlyozva a felfedezés jelentőségét a régió kutatásában. Az újonnan feltárt fegyverek és kerámiatöredékek új adatokat szolgáltatnak a Kárpát-medencében megtelepedő ókori közösségek történetéhez.
- Kivételes állapotú kelta lándzsát és egy teljes pajzsegyüttest tártak fel a régészek Erdőbénye határában.
- A Magyar Nemzeti Múzeum tájékoztatása szerint a leletegyüttes az első ilyen jellegű felfedezés a térségben.
- A vaskori fegyverek fontos támpontot nyújtanak a Kárpát-medence északkeleti részén élt kelta közösségek kutatásához.
Az Erdőbénye környéki régészeti topográfiai kutatások 2024 óta zajlanak intézmények, szakemberek és helyi önkéntesek bevonásával. A projekt célja a terület örökségének szisztematikus feltérképezése, a korábban azonosított lelőhelyek felülvizsgálata és újabbak felkutatása fémkeresős, illetve hagyományos terepbejárási módszerekkel.
Ennek a munkának az eredményeként bukkantak rá egymás mellett fekve a fegyverekre, valamint számos más fémtárgyra és kerámiatöredékre. A szakemberek a helyszíni dokumentáció során kiemelt figyelmet fordítottak a tárgyak pontos elhelyezkedésére, mivel a zárt leletegyüttesek jóval több információval szolgálnak a korszakról, mint a szórványleletek.
A Magyar Nemzeti Múzeum értékelése alapján ez az első ismert, hasonló jellegű fegyverlelet az erdőbényei régióból. Bár Észak-Kelet-Magyarország más részein korábban is kerültek elő a Kr. e. 4. és 3. században megtelepedett kelta csoportokhoz köthető késő vaskori temetők és tárgyak, a mostani felfedezés ritkaságnak számít az adott területen. A fegyverek egymáshoz viszonyított helyzete és a környező anyagok elemzése a jövőben segíthet tisztázni, pontosan milyen okból kerültek a földbe ezek az eszközök, és miként illeszkednek a helyi közösségek életmódjához.
A fegyverek egy kiterjedtebb történelmi folyamatba, a kelták közép- és kelet-európai térnyerésének idejébe illeszkednek. A régészetileg a La Tène-kultúrához kapcsolható kelta csoportok a Kr. e. 4. század folyamán jelentek meg a Kárpát-medencében, beleértve a mai Magyarország területét is. Ez a vándorlás része volt annak a szélesebb körű európai expanziónak, amelynek során a kelta törzsek a görög és római világ határvidékein is megtelepedtek, harcosaik pedig gyakran katonai expedíciókban vettek részt, vagy zsoldosként szolgáltak különböző uralkodók hadseregeiben.
Ez is érdekelhet
A Kárpát-medencei kelta betelepülés évszázadait számos fegyveres konfliktus jellemezte, amelyeket a történetírás összefoglalóan kelta háborúkként tart számon. A terjeszkedés során a kelta seregek a mediterrán hatalmakkal is összecsaptak, Kr. e. 390-ben vagy 387-ben az alliai csatában legyőzték a rómaiakat, majd Rómát is kifosztották, Kr. e. 279-ben pedig egészen a görögországi Delphoi szentélyéig nyomultak előre.
A Kárpát-medence fontos földrajzi csomópontként kötötte össze a közép-európai kelta területeket a balkáni útvonalakkal. A korábban feltárt importált mediterrán tárgyak jól bizonyítják a déli társadalmakkal fenntartott kapcsolatokat, amelynek hálózatába az erdőbényei leletek tulajdonosai is beletartozhattak.
