Drónokkal védik a klímaváltozástól a régészeti lelőhelyeket
A klímaváltozás és a terjeszkedő emberi tevékenység miatt egyre több régészeti lelőhely megóvásában alkalmaznak drónokat a szakemberek. A The Art Newspaper beszámolója szerint a technológia perui és kanadai terepvizsgálatok során is bizonyította a hatékonyságát. A távérzékelési módszerekkel a kutatók az eddigieknél jóval pontosabban és költséghatékonyabban tudják nyomon követni a történelmi emlékhelyek állapotának romlását.
- A klímaváltozás és az urbanizáció egyre nagyobb veszélyt jelent a perui és az észak-amerikai régészeti lelőhelyekre.
- A kutatók rendszeres drónos felmérésekkel és 3D-s modellezéssel követik nyomon a történelmi emlékhelyek állapotromlását.
- A technológia költséghatékony és gyors megoldást kínál az inuit kultúra és az ókori dél-amerikai civilizációk emlékeinek megóvására.
A dél-amerikai Peru területén a krakkói AGH Tudományegyetem kutatója, Edyta Puniach és csapata vizsgálta a Barranca-völgy kilenc régészeti helyszínét. A Journal of Field Archaeology című folyóiratban közzétett tanulmányuk alapján a szakemberek eredetileg egy El Nino időjárási jelenség hatásait kívánták felmérni, de az elmaradt esőzések miatt végül a mindennapi környezeti és emberi hatásokat dokumentálták.
A 2023-2024-ben végzett fotogrammetriai felmérések kimutatták, hogy bár újabb illegális ásatások nem történtek, a mezőgazdasági területek bővülése és az urbanizáció a kilenc vizsgált helyszínből nyolcat közvetlenül veszélyeztet.
A vizsgált perui terület történelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, mivel itt található Huaricanga, az amerikai kontinens egyik legősibb városias települése. A mintegy Kr. e. 3000 körül virágzó Norte Chico civilizációhoz tartozó adminisztratív és ceremoniális központ a korai andoki kultúrák fejlődésének fontos bizonyítéka.
A térség vályogból és kőből emelt monumentális építményei különösen érzékenyek a folyók áradásaira, a vándorló homokdűnékre és a mezőgazdasági gépek okozta fizikai behatásokra. A drónok által készített nagy felbontású 3D-s modellek lehetővé teszik a legapróbb felszíni elváltozások regisztrálását is, megelőzve a visszafordíthatatlan károkat.
Hasonló kihívásokkal küzdenek a kutatók az északi féltekén is, ahol az Északi-sarkvidék a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegszik. A Canadian Journal of Remote Sensing című folyóiratban megjelent kutatás során Amedeo Sghinolfi, a québeci Trois-Rivieres Egyetem munkatársa és csapata az inuitok által lakott észak-kanadai Nunavik régió hét régészeti helyszínét mérte fel drónokkal. Az eredmények rámutattak, hogy az emelkedő hőmérséklet miatt a gyorsan növekvő cserjék és fák elrejtik az ősi maradványokat, míg az egyre gyakoribb erdőtüzek és a talaj eróziója közvetlenül pusztítják azokat.
Ez is érdekelhet
A kanadai sarkvidék fagyott talaja, a permafroszt évezredeken át megőrizte a pre-inuit és inuit kultúrák szerves anyagokból, például csontból és fából készült eszközeit. A felmelegedés miatt azonban a jég olvadni kezdett, a növényzet pedig olyan sűrűvé vált, hogy helyenként még a növénytakarón áthatolni képes lézerszkennerek, a Lidar-rendszerek is nehézségekbe ütköztek.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a drónos felmérésekből nyert hatalmas adatmennyiség a jövőben mesterséges intelligenciával elemezve felgyorsíthatja a fenyegetések felismerését, így a régészek időben beavatkozhatnak a kulturális örökség megmentése érdekében.
