Elveszett ókori római város nyomaira bukkantak Ausztriában
Egy eddig ismeretlen, 25-30 hektáron elterülő római város maradványait azonosították geofizikai módszerekkel Ausztriában az egykori dunai limes vonalán. A kutatási eredményekről az Innsbrucki Egyetem és a GeoSphere Austria szakemberei számoltak be, feltételezve, hogy a lelőhely a történelmi forrásokból ismert Claudivium települést rejti. Az amfiteátrummal is rendelkező, mezőgazdasági területek alatt megőrződött ókori város új adatokat szolgáltathat Noricum provincia védelmi rendszerének kialakulásáról és a markomann háborúk pusztításairól.
- Osztrák kutatók kiterjedt geofizikai vizsgálatokkal egy 25-30 hektáros, amfiteátrummal rendelkező római város nyomaira bukkantak a Duna mentén.
- A feltételezések szerint a Kr. u. 80-tól lakott település az ókori Claudivium lehetett, amelyet a markomann háborúk idején hagytak el.
- A terület a folyamatos mezőgazdasági művelésnek köszönhetően kivételes épségben maradt meg a föld alatt, modern beépítések nélkül.
A felfedezést egy 2015 óta zajló interdiszciplináris kutatási program tette lehetővé, amelyben a Felső- és Alsó-Ausztria régészeti osztályai mellett a Forum Donaulimes, az Innsbrucki Egyetem és a GeoSphere Austria munkatársai is részt vettek. A szakemberek az Enns és St. Pantaleon-Erla települések közötti, mintegy tíz kilométeres szakaszt vizsgálták geofizikai műszerekkel.
Gerald Grabherr és Klaus Klöcker kutatók tájékoztatása szerint a felmérések egy rendkívül strukturált, szabályos alaprajzú települést mutattak ki a felszín alatt. A becslések szerint a város nyolcezer néző befogadására alkalmas amfiteátrummal is rendelkezett, amelynek mérete a Bécstől keletre fekvő, ötvenezer lakosú Carnuntum arénájához fogható.
A terület szorosan kapcsolódik a Római Birodalom északi határvidékét védő, 2021-ben az UNESCO világörökségi listájára is felkerült dunai limeshez. A régióban korábban is ismertek voltak jelentős katonai objektumok, köztük a Lauriacum (ma Enns) területén fekvő, 21 hektáros légióstábor, ahová a 2. század végén a Legio II Italica alakulatát telepítették.
Szintén a közelben található az albingi erőd, amelyet bár a térség legnagyobb táborának szántak, befejezetlenül hagytak el. Az albingi helyszínen tavaly megkezdett célzott ásatások számos bronztárgyat, katonai felszereléshez tartozó fibulát és pénzérmét hoztak a felszínre. Az újonnan azonosított, Kr. u. 80-tól lakott polgári település az ötszáz fős albingi helyőrség közelében alakult ki.
A geofizikai adatok és a történelmi kontextus alapján a kutatók úgy vélik, hogy a megtalált település a forrásokból ismert Claudivium városa lehet. A lelőhely különlegességét az adja, hogy a területet a római kor óta kizárólag mezőgazdasági célokra használták. A modern kori beépítés hiánya miatt az ókori épületek alapjai, az úthálózat és az infrastruktúra nyomai kivételes épségben vészelték át az évszázadokat a termőföldek alatt. Ez az érintetlenség ritkaságnak számít a limes ausztriai szakaszán, ahol a későbbi települések gyakran teljesen eltüntették az ókori nyomokat.
Ez is érdekelhet
A vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a várost a Kr. u. 170 és 180 közötti időszakban hirtelen hagyták el a lakói, hasonlóan az albingi táborhoz. Noricum provincia északi határvidékének ezen a szakaszán ebben a korszakban zajlottak a markomann háborúk, amelyek során a germán törzsek áttörték a limest és mélyen behatoltak a birodalom területére. A régészek szerint a hirtelen elnéptelenedést az ellenséges csapatok pusztítása, esetleg valamilyen természeti katasztrófa okozhatta.
A kutatócsoport jelenleg a célzott ásatások megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyekre vár, kiemelve, hogy a fizikai feltárás elmaradása adatvesztést jelentene a római kori határvédelem és urbanizáció kutatásában.
