Újabb ókori "Aranyembert" tártak fel kazah régészek

Egy Kr. e. 5. századból származó, gazdagon díszített, aranylemezekkel borított ruházatban eltemetett nomád előkelőség sírját fedezték fel Nyugat-Kazahsztánban. Az újabb „Aranyemberként” emlegetett leletegyüttes a korai sztyeppei nomád társadalmak elitjének temetkezési szokásaiba és társadalmi hierarchiájába enged betekintést.

Arman Biszembajev vezetésével az intézet szakemberei augusztus eleje óta végeznek feltárásokat az Aktöbe régióban, a Temir járásbeli Taszkopa falu közelében. A tizenöt azonosított kurgán egyikében, mintegy hat méterrel a felszín alatt bukkantak rá a különleges, 2500 éves maradványokra.

A férfi ruházatát arany elemek borították, ami a korai nomád csoportoknál a magas társadalmi rang és a hatalom egyértelmű jele. A harcos mellé egy feláldozott lovat is eltemettek, amelynek lószerszámait szintén nemesfémmel díszítették. A sztyeppei tradíciókban a fegyveres, lóval történő temetkezés szorosan kötődik a katonai és törzsi vezetők státuszához.

A jelenleg is zajló ásatások egy szélesebb körű, a régió korai nomád elitjének temetkezéseit vizsgáló kutatási program részét képezik. Mivel az azonosított kurgánoknak eddig csak egy töredékét, négy halmot nyitották fel, a kutatók további jelentős leletekre számítanak az eddig feltáratlan területeken.

Ondaszin Urazalin, az aktöbei régió kormányzója a felfedezés kapcsán hangsúlyozta: az ehhez hasonló régészeti eredmények közvetlen tárgyi bizonyítékot szolgáltatnak a mai Kazahsztán területén élt ókori közösségek fejlett kézművességére, kereskedelmi kapcsolataira és komplex társadalmi szerkezetére. A felszínre hozott tárgyak részletes laboratóriumi elemzése várhatóan további információkkal szolgál majd a halott kilétéről és a korabeli társadalomban betöltött szerepéről.

A sztyeppei elitkultúra nyomai

A taszkopai lelet történeti párhuzamba állítható a 20. században felfedezett, világhírű isziki „Aranyemberrel”. Az 1969-ben, Almati közelében feltárt, szintén a Kr. e. 5–4. századra datált szkíta harcos sírja annak idején több mint négyezer aranytárgyat tartalmazott, és azóta a független Kazahsztán nemzeti szimbólumává, a sztyeppei civilizáció ősi gazdagságának jelképévé vált.

A kora vaskorban az eurázsiai sztyeppevidéket uraló lovasnomád törzsszövetségek (szkíták, szakák, szarmaták) nem hagytak hátra saját írott forrásokat, így társadalmuk, hitviláguk és hatalmi struktúrájuk megismerésének elsődleges forrását a kurgánokba rejtett, olykor érintetlenül fennmaradt elit temetkezések jelentik. A mostani, nyugat-kazahsztáni felfedezés újabb bizonyítéka annak, hogy ez a magaskultúra és az ahhoz kapcsolódó, arannyal és áldozati lovakkal fémjelzett monumentális temetkezési rítus hatalmas földrajzi kiterjedésben volt jelen az ókori Közép-Ázsiában, egységes hitvilágot és társadalmi rendet tükrözve.