Számtalan világvége-jóslatot túlélt már az emberiség

Bolygóegyüttállások és tűzvészek

A 16. században a Tübingeni Egyetemen tanító Johannes Stöffler német matematikus, asztrológus 1523 júniusában megállapította, hogy a következő évben, február 20-án minden bolygó a Halak jegyében áll össze, vízözönt küldve, amely Londonnál fog pusztítani. Egy évtizeddel később egy anabaptista „próféta” kijelentette: szerinte Krisztus 1533-ban Strasbourgban jelenik meg és 144 ezer embert meg fog menteni, míg a Föld többi lakója tűzben vész el.

A keresztények mellett a zsidók is várták Isten fiának az eljövetelét. Sabbatai Cvi a kabbalista tanokat tanulmányozva úgy vélte, hogy a Messiásnak 1648-ban kell fellépnie. A kis-ázsiai Szmirnából származó Cvi előbb megalapította a sabbateus szektát, majd a megfelelő időben magát kiáltotta ki Messiásnak. Amikor a világ váratlanul mégsem ért véget, átkalkulálta a kérdéses időpontot, s 1666-ra tette.

A török hatóságok megelégelték Cvi álmessiási ámokfutását, s börtönbe csukták. Miután áttért az iszlámra, mozgalma lassan elhalt. Az 1666-os szám – a Fenevadra utaló 666 miatt – azonban sokakat megihletett, s számtalan jövendőmondó ekkorra időzítette a világvégét, aminek az 1666. szeptemberi, London lakóépületeinek közel 90 százalékát elpusztító tűzvész is nagy lökést adott.

Tűzvészek máskor is okoztak világvége hangulatot. Az egyik leghíresebb 1780. május 19-én New England és Kanada egyes részein pusztított, sötétségbe borítva az eget (Dark Day). A jelenség elsődleges oka valószínűleg a hatalmas kiterjedésű erdőtüzek, a sűrű köd és a felhőtakaró kombinációja lehetett.

A feljegyzések szerint a május 19-ét megelőző hetekben a nap vörösen izzott, az ég sárgás fényekben tündökölt, az éjjeli Hold pedig piros ruhát öltött. A tűzvészeken kívül a fegyveres konfliktusokat is az apokaliptikus víziók szólamainak egyik legfőbb megidézőjeként értelmezték, például az 1853 és 1856 között zajló krími háborút, amelyet az „Armageddon Csatájaként” emlegettek.

Már nagyon korán megfogalmazódott az a – Camille Flammarion francia csillagászhoz köthető – tudósi vélekedés, amely szerint a Föld közelében 1910 áprilisában elhaladó Halley üstökös hatalmas csapást hozhat magával, miután az általános vélekedések szerint a farkában észlelt mérgező gázok (többek között cián) bolygónkhoz közel érve minden életet kioltanak. Ez volt az első alkalom, hogy a tudomány ilyen komoly félelmet keltett, de a sajtó sem volt rest, s nagy szerepet játszott a pánikkeltésben. Érdekesség, hogy Mark Twain 1835-ben született, amikor a Halley először került a Föld közelébe. Egyszer azt mondta, hogy az üstökössel fog elmenni. Tökéletes jósnak bizonyult: az amerikai író 1910 áprilisában halt meg.

1. Rómától Rómáig
2. Bolygóegyüttállások és tűzvészek
3. Halleytől a majákig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Titanic

• Páratlan részletességgel vált elemezhetővé a Titanic roncsa
• 350 ezer fontért kelhet el egy Titanic-túlélő mentőmellénye
• Először válnak kutathatóvá a Titanic eredeti tervrajzai
• 10 tény, amit biztosan nem tudtál a Titanicról
• Nyugalomban várja végzetét az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic roncsa 
• Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi
• Több mint hét évtizeddel az elsüllyedése után fedezték fel a Titanic roncsait
• Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából
• A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is