Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
Édesanyja visszaemlékezése szerint a kis Rajmundnak a templomban egy titkos oltár előtt megjelent a Szűzanya két koronával a kezében. Az egyik fehér volt, amely azt jelképezte, hogy tisztaságban fog élni, a másik piros, miszerint mártírrá válik. A gyermeki látomás később beigazolódott. Hiszen felnőttként és Isten szolgájaként egész tevékenysége a bűntelenség melletti tanúságtételről szólt, és amikor kellett, készen állt meghozni a legnagyobb áldozatot: életét adta egy embertársáért.
Rajmund Kolbe 1894. január 8-án született a Łódźtól 50 km-re található Zduńska Wola városkában, az Orosz Birodalom területén. Édesapja és édesanyja is szövőcsaládból származott, előbbi a cseh Jihlavából érkezett a lengyel textilipar központjába. Mindketten a Ferences Világi Rendhez tartoztak.
Négy testvére közül Alfonz – Rajmundhoz hasonlóan – később szintén ferences lett. A család a munkalehetőségek miatt előbb Łódźba, majd Pabianicébe költözött, ahol apja egy gyárban dolgozott, anyja pedig egy boltot vezetett, később pedig bába lett.
Rajmund 1907-ben kezdte meg tanulmányait egy kis lembergi ferences szemináriumban. A város ekkor a Habsburg Birodalomhoz tartozott.
Három évvel később – tizenhat évesen – lépett be a rendbe, ahol felvette a Maksymilian nevet. 1912-ben Krakkóban tanult tovább, majd néhány hónappal később a római Nemzetközi Szeráfi Kollégiumba küldték. Itt 1914. november 1-jén tette le örökfogadalmát, és felvette a Maria nevet. 1916-ban a Gregoriana Pápai Egyetemen filozófiából, 1919-ben pedig a ferences atyák karán teológiából doktorált. 1917. október 8-án diakónussá, 1918. április 28-án pedig pappá szentelték. Kolbe atya 1917-ben megalapította a Militia Immaculatae (Szeplőtelenek Lovagjai) társaságot, amely a bűnösök megtérítését tűzte ki célul.
Miért fizessen elő?
Pénzt takarít meg
Házhoz visszük
Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz
