Súlyos egészségügyi veszélyeket rejt a múmiák illegális kereskedelme
Súlyos, több esetben történelmi példákkal is igazolt egészségügyi kockázatokat rejt a múmiák és egyéb mumifikálódott emberi maradványok egyre növekvő, jórészt ellenőrizetlen globális kereskedelme, mutat rá egy, az International Journal of Cultural Property folyóirat legújabb számában publikált tanulmány. A Kirsty Squires és kutatótársai által jegyzett elemzés bizonyítja, hogy a leletek illegális adásvétele során a vevők és a postai alkalmazottak is közvetlen biológiai és kémiai veszélyeknek vannak kitéve, ami indokolja a jelenlegi online műtárgypiaci gyakorlat felülvizsgálatát.
- Az International Journal of Cultural Property folyóiratban megjelent tanulmány a mumifikálódott emberi maradványok növekvő online kereskedelmének egészségügyi veszélyeire hívja fel a figyelmet.
- A több évszázados testrészekben megmaradó mérgező tartósítószerek és a gombaspórák mind a gyűjtőkre, mind a postai dolgozókra komoly kockázatot jelentenek.
- A kutatók megállapították, hogy az eladók és a vásárlók többsége nincs tisztában a biológiai lebomlás és a kórokozók okozta folyamatos fenyegetéssel.
A kutatócsoport százhuszonnyolc online hirdetést, köztük közösségi média-bejegyzéseket és aukciós oldalakat vizsgált meg. A kínálatban leggyakrabban izolált testrészek, például kezek és lábak szerepeltek. A vizsgált esetek több mint felében teljes koponyákat, hajas fejbőröket, valamint az észak-perui shuar törzs által készített zsugorított fejeket (tsantsákat) árusítottak.
A leletek jelentős része a biológiai bomlás egyértelmű jeleit mutatta. A kereskedők nem mellékeltek biztonsági előírásokat a szállítmányokhoz, az árutovábbítást pedig a hagyományos postai hálózatokon keresztül oldották meg, ezáltal a védőfelszerelés nélkül dolgozó logisztikai alkalmazottakat és vámosokat is veszélyeztetve.
A biológiai és kémiai vizsgálatok alapján a múmiák mesterséges vagy természetes tartósítási eljárásai komoly toxikológiai fenyegetést jelentenek. A szövetek bomlásának késleltetésére a történelem során számos mérgező anyagot, köztük arzént, higanyt és ólmot használtak. Ezek a nehézfémek az évszázadok során sem veszítik el hatásukat, emellett a kiszáradt emberi maradványokban szunnyadó gombaspórák is maradhatnak életképesek.
Kirsty Squires, a Staffordshire-i Egyetem bioarcheológusa kiemelte, a magángyűjtők gyakran üvegburkolat nélküli, nyitott polcokon tárolják a bomlásnak indult testrészeket a lakóterekben, ami nagymértékben elősegíti a kórokozók levegőbe kerülését.
Ez is érdekelhet
A tanulmány a jelenséget a valódi "múmia átkának" nevezi, történelmi példákkal alátámasztva az Aspergillus nevű penészgomba okozta halálos fertőzéseket. Az 1970-es években IV. Kázmér lengyel király krakkói sírjának feltárásakor a jelenlévő tizenkét tudós közül tíz halt meg, amit a vizsgálatok a belélegzett spóráknak tulajdonítottak.
A modern orvostudomány hasonló fertőzésre gyanakszik Lord Carnarvon, a Tutanhamon fáraó sírját feltáró expedíció finanszírozójának 1923-as, hirtelen bekövetkezett halála esetében is. Ez az eset nagyban hozzájárult a sírok felnyitását követő rejtélyes halálesetekről szóló mítosz kialakulásához, amelynek a legújabb bioarcheológiai eredmények alapján nagyon is reális patológiai alapja van.
