Sörfőzés 4500 éves nyomaira bukkantak lengyelországi kerámiákban
2026. május 9. 06:31 Múlt-kor
A Varsói Egyetem és a Łódźi Műszaki Egyetem kutatói ősi alkoholnyomokat találtak több, körülbelül 4500 éves kerámiaedényen. A molekuláris maradványok elemzése alapján sört vagy egy összetettebb ízvilágú, grogra emlékeztető erjesztett lét ihattak ezekből az edényekből egykor.
Illusztráció a leleteken talált alkoholnyomokról (Forrás: Manasterski, D., et al., 2026)
Korábban
Az Archeometry című szaklap hasábjain közölt tanulmány szerint a Lengyelország határvidékén feltárt kémiai anyagok a Kr.e. 3. évezred második feléből származhatnak. Ebben az időszakban az ún. harangedényes kultúra volt a térség egyik legfontosabb régészeti kultúrája nagyjából Kr.e. 1800-ig. Tárgyai – a viszonylag széles időintervallumnak köszönhetően – gyakran fordulnak elő neolitikus sírokban és rituális lelőhelyeken.
A lengyelországi Supraślban feltárt edények négy, a harangedényes kultúrához kapcsolódó temetkezési-rituális lelőhelyről származnak. A vizsgálatok során a kutatók tizenhárom cserépedényt választottak ki közülük, amelyeket tömegspektrometriai-gázkromatográfiai elemzésnek vetettek alá.
Az elemzett kerámiákon található zsírsavak, növényi szterolok és szerves savak alapján a szakértők megállapították: a tizenháromból kilencben valószínűleg valamilyen alkoholos italt tároltak. A kémiai anyagok között tejsavat, ecetsavat és levulinsavat is találtak a kutatók, amelyek az alkohol erjedésével állhatnak kapcsolatban. Az edényeken ezek mellett gabonafőzésből származó azelainsavat és vanillint is azonosítottak. Mindez azért érdekes, mert Északkelet-Lengyelország a vizsgált időszakban nem volt jelentős mezőgazdasági terület: a gabonatermesztésre utaló legkorábbi leletek is sokkal későbbi időszakból – a késő bronzkorból – származnak. Vagyis az alkoholkészítéshez felhasznált búza vagy árpa valószínűleg cserehálózat révén érkezhetett ide olyan régiókból, ahol a mezőgazdasági tevékenységek jóval fejlettebbek voltak – mint például Kujávia vagy a Chełmno-föld.
Maga az ital valószínűleg sem állagában, sem ízében nem igazán hasonlított a napjainkban ismert, modern sörre. A kutatók inkább sörszerű, gyümölcsökkel, gyógynövényekkel és más növényi összetevőkkel gazdagított, grogra hajazó keverékként jellemezték a folyadékot, amelyet – a leletek alapján legalábbis – sokszor fák gyantájával tartósítottak. A sok összetevőből álló lé savanykás aromájú lehetett, amelyet temetés vagy valamilyen egyéb rituális tevékenység közben fogyaszthattak el.
A szerzők tanulmányukban hangsúlyozták: a Kr.e. 3. évezred végén már biztosan léteztek Északkelet-Európában olyan kerámiaedények, amelyekből erjesztett alkoholos italokat fogyasztottak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Több mint háromezer sírt rejtett az ősi kínai birtokközpont tegnap
- A textilgyártásra fókuszált a viking ipari központ tegnap
- Neandervölgyi migrációs központ volt az őskori Közép-Európa tegnap
- Érintetlen ókori maja várost tártak fel Mexikóban tegnap
- Nem voltak ritkák a drasztikus aszályok az újkori Magyarországon tegnap
- Kiterjesztett valósággal mutatják be a francia kulturális örökséget tegnap
- Új kötet elemzi V. Károly birodalmának ellentmondásait tegnap
- Sziklarajzok tárják fel a szibériai sámánok rituális portáljait 2026.06.27.
