Sörfőzés 4500 éves nyomaira bukkantak lengyelországi kerámiákban

Illusztráció a leleteken talált alkoholnyomokról (Forrás: Manasterski, D., et al., 2026)

Az Archeometry című szaklap hasábjain közölt tanulmány szerint a Lengyelország határvidékén feltárt kémiai anyagok a Kr.e. 3. évezred második feléből származhatnak. Ebben az időszakban az ún. harangedényes kultúra volt a térség egyik legfontosabb régészeti kultúrája nagyjából Kr.e. 1800-ig. Tárgyai – a viszonylag széles időintervallumnak köszönhetően – gyakran fordulnak elő neolitikus sírokban és rituális lelőhelyeken.

A lengyelországi Supraślban feltárt edények négy, a harangedényes kultúrához kapcsolódó temetkezési-rituális lelőhelyről származnak. A vizsgálatok során a kutatók tizenhárom cserépedényt választottak ki közülük, amelyeket tömegspektrometriai-gázkromatográfiai elemzésnek vetettek alá.

Az elemzett kerámiákon található zsírsavak, növényi szterolok és szerves savak alapján a szakértők megállapították: a tizenháromból kilencben valószínűleg valamilyen alkoholos italt tároltak. A kémiai anyagok között tejsavat, ecetsavat és levulinsavat is találtak a kutatók, amelyek az alkohol erjedésével állhatnak kapcsolatban. Az edényeken ezek mellett gabonafőzésből származó azelainsavat és vanillint is azonosítottak. Mindez azért érdekes, mert Északkelet-Lengyelország a vizsgált időszakban nem volt jelentős mezőgazdasági terület: a gabonatermesztésre utaló legkorábbi leletek is sokkal későbbi időszakból – a késő bronzkorból – származnak. Vagyis az alkoholkészítéshez felhasznált búza vagy árpa valószínűleg cserehálózat révén érkezhetett ide olyan régiókból, ahol a mezőgazdasági tevékenységek jóval fejlettebbek voltak – mint például Kujávia vagy a Chełmno-föld.

Maga az ital valószínűleg sem állagában, sem ízében nem igazán hasonlított a napjainkban ismert, modern sörre. A kutatók inkább sörszerű, gyümölcsökkel, gyógynövényekkel és más növényi összetevőkkel gazdagított, grogra hajazó keverékként jellemezték a folyadékot, amelyet – a leletek alapján legalábbis – sokszor fák gyantájával tartósítottak. A sok összetevőből álló lé savanykás aromájú lehetett, amelyet temetés vagy valamilyen egyéb rituális tevékenység közben fogyaszthattak el.

A szerzők tanulmányukban hangsúlyozták: a Kr.e. 3. évezred végén már biztosan léteztek Északkelet-Európában olyan kerámiaedények, amelyekből erjesztett alkoholos italokat fogyasztottak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait