Egy újabb bronzkori kardot találtak a Mezzano-tó mélyén
Tökéletes állapotban fennmaradt bronzkori kardot azonosítottak az olaszországi Mezzano-tó mélyén, a víz alatti cölöpépítményes településnél; a helyi műemlékvédelmi felügyelőség által bejelentett lelet már a harmadik fegyver a lelőhelyről. A felfedezés az egykori lakók fegyverhasználati szokásainak pontosabb megismerését teszi lehetővé.
- Olasz régészek egy jó állapotban fennmaradt bronzkori kardot, valamint kerámiákat és egyéb fémtárgyakat tártak fel a Mezzano-tó déli partjánál.
- A Kr. e. 1700 és 1150 közötti cölöpépítményes település területén ez már a harmadik azonosított fegyver, ami rituális felajánlások lehetőségére is utal.
- A víz alatti lelőhely oxigénhiányos iszapja kivételes épségben őrizte meg a leleteket, pontosabb képet adva a korszak közép-itáliai mindennapjairól.
A víz alatti kutatások során előkerült markolattüskés bronzkori kard mellett a búvárrégészek ép kerámiaedényeket, egy bronzborotvát és egy baltát is felszínre hoztak. Az illetékes felügyelőség tájékoztatása alapján a fémtárgyak egy régészetileg egységes rétegből származnak. A leleteket a tó eddig kevésbé vizsgált déli szektorában fedezték fel, ahol az oxigénszegény agyagos üledék megakadályozta a fémek korrózióját, így a tárgyak felülete kivételes épségben maradt meg.
A Bolsena-tótól nyugatra fekvő Mezzano-tó egy Kr. e. 1700 és 1150 között lakott bronzkori cölöpépítményes falu maradványait rejti. A lelőhelyet az 1970-es években azonosították, a kutatások pedig egy hosszú szünet után, 2025-ben indultak újra. A felmérések során a szakemberek több mint hatszáz facölöpöt térképeztek fel a mederben. A felszínre hozott több mint huszonöt bronztárgy, köztük balták, lándzsahegyek és öntvénytöredékek alapján a kutatók feltételezik, hogy a helyszínen aktív fémfeldolgozás zajlott.
A harmadik kard jelenléte ugyanakkor átértékeli a leletegyüttes korábbi értelmezését. A valentanói Őstörténeti Múzeum, ahol a tó korábbi leleteit őrzik, a megelőzően feltárt két kard vizsgálata alapján rituális gyakorlatokra is gyanakszik. Az egyik korábbi fegyver pengéjét például nem edzették meg, így harctéri használatra alkalmatlan volt, ami áldozati felajánlásra utal. A szakértők szerint a település későbbi korszakaiban a tó bizonyos részei kultikus funkciót tölthettek be.
Ez is érdekelhet
A fegyverek vízbe kerülésének pontos oka azonban továbbra is nyitott kérdés. A cölöpépítményeket a fennállásuk alatt érintették a vízszint ingadozásai, a faépítmények egy része pedig tűzvészben pusztult el. Egyes bronztárgyakon is égésnyomok figyelhetők meg, így lehetséges, hogy a leletek a leégett platformokról zuhantak a vízbe.
