Kétséges a legkorábbi németországi kelta város azonosítása
Történeti és földrajzi érvek alapján valószínűleg nem a délnyugat-németországi Heuneburg az a kelta város, amelyet a görög történetírás első képviselői említettek - derül ki Patrick Sims-Williams, a walesi Aberystwyth Egyetem professor emeritusának a The Antiquaries Journal című folyóiratban megjelent legújabb tanulmányából. A kutató rámutat, hogy Herodotosz leírása földrajzi tévedésen alapult, így a Duna menti vaskori település etnikai besorolása a továbbiakban is bizonytalan marad.
- Egy brit kutató új tanulmányában cáfolja azt az elméletet, amely szerint a délnyugat-németországi Heuneburg azonos Herodotosz Püréné nevű kelta városával.
- A The Antiquaries Journal folyóiratban megjelent elemzés rámutat, hogy az ókori görög történetíró valószínűleg egy nyugat-európai helyszínre, a Pireneusok vidékére utalt.
- Az azonosítás hiányában egyelőre nincsenek korabeli írásos bizonyítékok arra, hogy a kora vaskori dél-németországi település lakói ténylegesen kelták lettek volna.
A Baden-Württemberg tartományban található Heuneburg a kora vaskori Európa egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye. A száz hektáron elterülő, a Kr. e. 6. század első felében virágzó erődített település kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett a mediterrán térséggel.
Dirk Krausse, a tartományi örökségvédelmi hivatal régészeti vezetője és Manuel Fernández-Götz kutatók elmélete szerint a település megfelel annak a Püréné nevű városnak, amelyet Herodotosz a Duna forrásaként és a kelták lakóhelyeként azonosított. A helyszínt e hipotézis nyomán ma is a legkorábbi, az Alpoktól északra fekvő kelta városként tartják számon és mutatják be a nagyközönségnek.
Patrick Sims-Williams elemzése azonban rávilágít, hogy a görög történetíró földrajzi ismeretei hiányosak voltak Európa belső területeiről. Herodotosz úgy vélte, hogy a Duna a kontinens legnyugatibb szélén, a Héraklész oszlopain is túl élő kelták földjén ered. A walesi kutató szerint a szöveg valójában a Pireneusok hegységére utal, amelynek nevét a görög szerző tévesen egy polisz azonosítójaként használta.
A klasszikus ókorban a folyó forrásvidéke ismeretlen volt, azt csupán Kr. e. 15-ben, Tiberius római hadvezér hadjárata során azonosították pontosan. Sims-Williams kiemeli, hogy a későbbi ókori másolók is gyakran összekevertek görög kifejezéseket, betűcserékkel módosítva például a Püréné és a Türrhénia szavakat.
A Pürénével való azonosítás elvetése komoly következményekkel jár a közép-európai Hallstatt-kultúra kutatására nézve. Ha Heuneburg nem azonos a leírt településsel, jelenleg egyetlen korabeli írásos forrás sem bizonyítja, hogy Dél-Németországban a Kr.e. 8. és 5. század között kelták éltek. Más ókori szerzők, például a milétoszi Hekataiosz által említett kelta települések földrajzi azonosítása szintén vitatott a tudományos közösségben. Számos ókorkutató emiatt kerüli a kelta jelző használatát a nyugati Hallstatt-kultúra esetében, és csupán kora vaskori népességként hivatkozik a térség egykori lakóira.
Ez is érdekelhet
A tanulmány szerzője hangsúlyozza, nem állítja, hogy Heuneburg lakói nem beszéltek kelta nyelvet, csupán azt, hogy az etnikai viszonyok a Kr. e. 6. századi Duna-völgyben egyelőre ismeretlenek. A kelta megnevezés kizárólag régészeti alapon, biztos szöveges bizonyítékok nélkül megtévesztő lehet.
A tudományos vita lezárását a jövőben nem feltétlenül az ókori szövegek újraértelmezése, hanem az archeogenetikai és izotópos vizsgálatok hozhatják el. Ezek a modern természettudományos módszerek idővel pontosan feltérképezhetik a dél-németországi populációk és a biztosabban azonosítható nyugati kelta csoportok közötti rokonsági kapcsolatokat.
