Több ezer víz alatti leletet kaptak a kínai kutatóközpontok
Több mint 17 000, egy víz alatti roncsból felszínre hozott műtárgyat adtak át több régészeti intézménynek a kelet-kínai Csangcsou városában: az esemény a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal júliusban kiadott új irányelveinek első gyakorlati alkalmazása. A Kr. u. 13. és 14. században uralkodó Jüan-dinasztia idejéből származó hajó rakománya főként a híres lungcsüani műhelyekből kikerült kerámiákból állt.
- Több mint 17 000, a késő Jüan-dinasztia korából származó tárgyat, többségében szeladon kerámiát adtak át hivatalosan kínai régészeti intézményeknek.
- A tengeri selyemúton közlekedő, 14. századi kereskedőhajó roncsát Fucsien tartomány partjainál fedezték fel, majd termelték ki a mélyből.
- A leletegyüttes és a hajótest egyedi szerkezeti elemei értékes fizikai adatokat szolgáltatnak az ókori kínai hajóépítés és a tengeri kereskedelem történetéhez.
Az átadási ünnepség keretében a leleteket a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Régészeti Kutatóközpontja, a Fucsien Tartományi Régészeti Intézet és a Csangcsou Múzeum között osztották szét.
A hivatalos szabályozás előírja, hogy a szakembereknek a feltárási jelentések benyújtását követő 6 hónapon belül át kell adniuk a tárgyakat az állami fenntartású múzeumoknak vagy kulturális intézményeknek. Az intézkedés célja a kulturális javak megőrzésének és kutatásának adminisztratív egységesítése.
A most átadott műtárgyak a mongol alapítású Jüan-dinasztia (1279–1368) késői időszakából származó roncsból kerültek elő. A 17 méter hosszú és 4,5 méter széles kereskedőhajó maradványait 2014-ben azonosították Csangcsou és a közeli Sengpejjü sziget között, ahol a tengeri selyemút útvonalai keresztezték egymást. A zátonyokkal övezett, 30 méteres mélységben fekvő terület tenger alatti feltárása 2022 és 2023 között zajlott le. A munkálatok során több mint 20 000 tárgyat emeltek ki, amelyekből mintegy 17 000 darabot a zöldes mázú szeladon kerámiák, tálak és füstölők tettek ki, emellett cserépedényeket, ólomsúlyokat és pecséteket is regisztráltak.
A rakomány döntő többsége a kelet-kínai Csöcsiang tartomány lungcsüani égetőkemencéiből származik. Ez a központ a kínai történelem egyik legnagyobb kerámia-előállító bázisa volt, amelynek termelési időszaka 1700 évet ölelt fel. A jádezöld és világoskék mázukról ismert termékek a tengeri hálózatok kulcsfontosságú árucikkeivé váltak, eljutva a kora középkori Ázsia és Európa piacaira.
A szakértők szerint a roncsból előkerült kerámiák némelyike, valamint a rajtuk szereplő feliratok szokatlanul nagy méretűek, ami arra utal, hogy a kínai manufaktúrák a tengerentúli piacok egyedi igényeihez igazították a termelésüket.
Ez is érdekelhet
A leletegyüttes alapján a kutatók úgy vélik, hogy a hajó egy magánkézben lévő kereskedelmi jármű volt, amely a csöcsiangi Vencsou partvidékéről indult Délkelet-Ázsia felé. Liang Kuo-csing, az ásatási csapat vezetője a helyi médiának nyilatkozva kiemelte, hogy a roncs feltárása referenciapont a kínai víz alatti régészetben, és kézzelfogható bizonyítéka a tengeri selyemút gazdasági folyamatainak.
A szakemberek megállapították, hogy ez az első olyan Jüan-kori hajó, amelyet teljesen épen maradt, a dőlést csökkentő hosszbordával találtak meg. Ez a hajótest aljához rögzített szerkezeti elem ritka fizikai bizonyítékot szolgáltat az ókori hajóépítési technológiák és a nyílt vízi navigáció tanulmányozásához.
