Milyen lehetett a 19. századi sör íze?
Egy hajóroncs közelében két, 1840-es évekből származó sörösüvegre bukkantak a kutatók a Balti-tenger térségében. A nagyjából 180 évig érintetlenül heverő nedűk kémiai elemzése révén a szakértők megállapították: a 19. századi sörök savasabbak és édesebbek voltak a napjainkban ismert, modern sörfajtáknál.
A finnországi Åland-szigetektől délre feltárt hajóroncs közelében a kutatók több olyan lezárt palackra bukkantak, amelyek alakja egyértelműen a 19. századi sörösüvegekére hasonlított. A kiemelés során az egyik palack váratlanul eltörött, a belőle kifolyó habos folyadék pedig váratlan ötletet adott a szakértőknek, akik elhatározták: részletes elemzésnek vetik alá az érintetlen folyadékokat, hogy pontosabb képet kaphassanak a 19. századi sör ízéről.
A vizsgálat során a kutatóknak két célja volt: 1. a körülményekhez alkalmazkodva minél pontosabban megállapítani a 19. századi alkoholfajta legfontosabb jellegzetességeit és 2. rekonstruálni az 1840-es évek sörkészítő szokásait. Hogy elkerüljék a felesleges szennyeződéseket, a laboratóriumba szállított palackokat steril körülmények között, sterilizált szerszámokkal nyitották fel. Ezt követően a folyadékok alkoholtartalmára, pH értékére, színére, cukortartalmára és lehetséges aromaprofiljának megállapítására fókuszáltak a szakértők.
A legmodernebb technikákat alkalmazó elemzés révén megállapították: az 1840-es években elsüllyedt hajón legalább két sörfajtát szállítottak, amelyek ízben és savasságban igencsak eltértek egymástól. Meglepte a kutatókat, hogy az italok általánosságban alacsonyabb alkoholtartalommal bírtak a modern söröknél; bár ez természetesen a tengervízzel való hígulás miatt is lehet. Emellett valószínűsíthető, hogy a 19. századi sörfajták savasabbak voltak a maiaknál, bár ennek megállapításakor a kutatóknak szintén figyelembe kellett venniük a tengervíz okozta lehetséges torzításokat. A kutatás során azt is megállapították: a gyümölcsös ízért felelős észterek magasabb arányban voltak jelen ezekben a régi sörökben, így feltételezhető, hogy ezek íze valamivel édesebb volt a modern sörökénél.
Ez is érdekelhet
Az összes adat együttes elemzése lehetővé tette, hogy a kutatók rekonstruálják a korabeli sörfőzési szokásokat is. A 19. században az erjesztési folyamat általában fedetlen edényekben történt vad élesztők, tejsavbaktériumok vagy más mikroorganizmusok segítségével. A mostani tanulmány azonban kimutatta: az elsüllyedt hajón szállított alkoholos italokat már részben háziasított élesztők segítségével hozták létre, ami fejlettebb sörfőző technikákra utal.
