Hatalmas digitális természettudományi archívumot hoznak létre Nagy-Britanniában
Mesterséges intelligencia és robotika segítségével hozzák létre az Egyesült Királyság természettudományi gyűjteményeinek egységes digitális archívumát, amely mintegy hetvenmillió példányt tesz kutathatóvá. A nagyszabású technológiai és tudományos kezdeményezésről a BBC számolt be. A DiSSCo UK elnevezésű program a korábban évszázadosra becsült archiválási folyamatot tíz évre rövidíti le, átfogó képet adva a bolygó élővilágának és éghajlatának történelmi változásairól.
- A brit természettudományi gyűjtemények mintegy hetvenmillió példányát digitalizálják mesterséges intelligencia és robotika alkalmazásával.
- A DiSSCo UK elnevezésű projektben száz intézmény, köztük múzeumok és egyetemek vesznek részt, felgyorsítva a korábban évszázadosra becsült feldolgozási folyamatot.
- Az adatbázis hozzájárul a történelmi ökológia megértéséhez, a klímaváltozás modellezéséhez, egyúttal a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi az archívumot.
A projekt keretében száz brit intézmény, köztük a londoni Természettudományi Múzeum, a kew-i Királyi Botanikus Kert, a walesi Amgueddfa Cymru, valamint számos skóciai intézmény nyitja meg raktárait.
A digitalizálás első fázisa Walesben és Skóciában kezdődik, ahol a nagyobb méretű ősmaradványok helyett a kisebb, de tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű leletekre koncentrálnak a szakemberek. A kutatók elsőként rovarokat, préselt növényeket és páfrányokat rögzítenek. Ezek a példányok rendkívül érzékeny indikátorai az adott korszak ökológiai állapotának, így pontos képet adnak a történelmi tájhasználat alakulásáról. Skóciában például a tenger szintjétől a hegycsúcsokig terjedő, két évszázadnyi növény- és rovartani változást ölel fel a feldolgozásra váró, tizenhárommillió darabos gyűjtemény.
A feldolgozás rendkívül összetett feladat, mivel nem csupán a fizikai példányokat kell befotózni, hanem az évszázadokkal ezelőtt kézzel írt tudományos címkéket is rögzíteni és elemezni kell.
Sarah Addezio, a DiSSCo UK programigazgatója szerint a mesterséges intelligencia képes a régi, nehezen olvasható kézírások felismerésére és az adatok rendszerezésére. Ennek köszönhetően a korábban manuálisan több száz évig tartó folyamat mindössze egy évtized alatt elvégezhető.
A rendszerbe olyan történelmi jelentőségű leletek is bekerülnek, mint az a lófogsmaradvány, amelyet Charles Darwin gyűjtött 1833 körül északkelet-argentínai expedíciója során. Az archívum a kutatók mellett a nagyközönség számára is nyitott lesz, ezt Joanna Dunster, a projektet finanszírozó Művészeti és Bölcsészettudományi Kutatási Tanács (AHRC) igazgatóhelyettese is megerősítette.
Ez is érdekelhet
A természettudományi gyűjtemények a 18. és 19. században indultak gyors fejlődésnek, szoros párhuzamban a globális felfedezőutakkal és a biológiai rendszerezés tudományos igényével. Az intézményekben őrzött minden egyes lelet egy adott történelmi pillanat ökológiai lenyomataként funkcionál.
Vincent Smith, a londoni Természettudományi Múzeum kutatásvezetője kiemelte, hogy a gyűjtemények hosszú időszakok, köztük az ipari forradalom fundamentális környezeti változásait is megörökítik. Az adatbázis révén a tudósok korábban példátlan léptékben tudják összekapcsolni ezeket az információkat. A múltbeli adatok rendszerezése nemcsak a történeti kutatásokat segíti, hanem a jövőbeli klímamodellek finomítását, a fajpusztulás előrejelzését, valamint a zöld technológiákhoz szükséges ásványi anyagok azonosítását is támogatja.
