Átnevezték a kijevi jércemellet az orosz Állami Dumában
Törölték a kijevi jércemell megnevezést az orosz alsóház, az Állami Duma étkezdéjének étlapjáról, az ételt ősztől semleges néven kínálják. A kétszázhetven rubelért árusított, vajjal töltött rántott csirkemell receptúrája a beszámolók szerint változatlan maradt, csupán a szomszédos Ukrajna fővárosára utaló jelzőt távolították el.
- Az orosz Állami Duma étkezdéjének őszi menüjében a hagyományos kijevi jércemell új, semleges néven, vajas húspogácsaként szerepel.
- A névváltoztatásra a folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktus kulturális és szimbolikus küzdelmeinek részeként került sor.
- A kulináris hagyományok szerint az étel valójában nem Kijevből, hanem a huszadik század eleji Szentpétervárról származik.
Az Állami Duma őszi menüjének frissítése során az országszerte és nemzetközileg is jól ismert kijevi jércemell ezentúl vajas húspogácsa néven szerepel a kínálatban. A parlamenti étkezde munkatársai megerősítették, hogy az étel összetétele és ízvilága megegyezik a korábbival.
A klasszikus elkészítési mód megköveteli, hogy a vékonyra klopfolt csirkemellfilébe fűszeres, gyakran zöldfűszeres vajat csomagoljanak, majd a húst panírozás után bő zsiradékban süssék ki, darált hús felhasználása nélkül. A vásárlók egy része a beszámolók alapján némi iróniával fogadta az új, kifejezéstelennek tartott elnevezést.
A névváltoztatás hátterében a folyamatban lévő orosz-ukrán fegyveres konfliktus, valamint az ehhez kapcsolódó kulturális és szimbolikus elhatárolódás áll. Ukrajnában az elmúlt években felgyorsult az orosz nyelvű, illetve az orosz és szovjet történelemhez kapcsolódó utcanevek, emlékművek és földrajzi nevek ukránosítása. A folyamat nemrégiben a kereskedelmi termékeket, például a népszerű édességeket is elérte. Ebbe a sorba illeszkedik a moszkvai törvényhozás konyhájának döntése, amely a politikai feszültségekre adott sajátos, gasztronómiai válaszként értelmezhető.
Ez is érdekelhet
Bár az étel neve az ukrán fővároshoz kötődik, a kulináris történeti kutatások szerint a fogás gyökerei a forradalom előtti Szentpétervárra nyúlnak vissza. A szakirodalom úgy tartja, hogy az eredeti recept 1912-ben született meg a Nyevszkij proszpekten található Kereskedő Klub éttermében. Az ételt abban az időben novomihajlovszkij szeletnek nevezték, feltehetően a Mihajlovszkij palota, vagy II. Miklós orosz cár testvére, Mihail Alekszandrovics nagyherceg tiszteletére. Egyes kulináris szakértők már 1909-ben kiadott szakácskönyvekben is találtak utalást hasonló elkészítési módokra.
A szentpétervári technológia a későbbi évtizedekben terjedt el szélesebb körben, majd a szovjet időszakban jutott el Kijevbe. A fogás a 20. század közepén, a szovjet éttermi kultúra megszilárdulásával párhuzamosan vált igazán népszerűvé, és ekkor rögzült a napjainkban is használt kijevi jelző. Az Állami Dumában most bevezetett névhasználat tehát a szovjet érában elterjedt megnevezést törli, miközben maga az étel továbbra is az orosz politikai központ étlapjának része marad.
