Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában

2025. november 18. 15:30 Múlt-kor

A világ lélegzet-visszafojtva figyelte, ahogy 2021. augusztus 15-én a tálibok bevonultak Kabulba. 2021-ben az Egyesült Államok befejezte afganisztáni misszióját, és ezzel a szövetséges országok – köztük Magyarország – is lépéskényszerbe kerültek. A Magyar Honvédség Különleges Műveleti Parancsnokságának katonái gyors reagálású evakuációs feladatot hajtottak végre Kabulban, ami máig az egyik legösszetettebb külszolgálati szerepvállalásuk. A drámai napok hangulatát idézi meg a Sárkányok Kabul felett című új magyar film is.

Jelenet a filmből (Forrás: Szupermodern Stúdió)

Korábban

Húsz év után újra tálib zászló lengett Kabul fölött

A 2001-es amerikai beavatkozás után Afganisztán két évtizedig a NATO egyik legnagyobb nemzetközi missziójának helyszíne volt. A tálibok ugyan időnként visszaszorultak, de soha nem tűntek el, jelenlétük érezhető maradt a vidéki térségekben.

Az Egyesült Államok és a tálibok 2020. február 29-én létrejött dohai megállapodása alapjaiban változtatta meg Afganisztán jövőjét. A dokumentum rögzítette, hogy az USA fokozatosan kivonja csapatait, cserébe a tálibok ígéretet tesznek arra, hogy nem engednek nemzetközi terrorszervezeteket afgán területről működni.

A megállapodás azonban nem tartalmazott valódi hatalommegosztást vagy életképes politikai átmenetet az afgán kormány és a tálibok között. Amint az amerikaiak – és velük együtt a szövetséges erők – megkezdték kivonulásukat, a tálibok gyors offenzívába kezdtek.

Az afgán katonaság elvesztette a külső támogatást, morálja összeomlott, sok helyen harc nélkül hagyták el a bázisokat. Az afgán állam szerkezete megrendült, és 2021 nyarán láncreakciószerű összeomlás indult el. Kabul bevételére végül szinte ellenállás nélkül került sor.

A repülőtér lett a túlélés szigete

Ahogy a városba érkeztek a tálib harcosok, egyre többen próbáltak kijutni az országból. A reptér környéke pillanatok alatt vált menekülttáborrá, katonai zónává, diplomáciai központtá és a humanitárius válság helyszínévé.

Az utcákon pánik uralkodott. A nyugati országok katonái és diplomatái versenyt futottak az idővel, hogy saját állampolgáraikat és afgán segítőiket kimenekítsék.

Ez volt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb nem harci evakuációs művelete, melyben az amerikai, brit, német, francia, török, olasz és magyar katonák egyaránt jelen voltak.

Stohl András (Forrás: Szupermodern Stúdió)

A „Sámán Pajzs” hadművelet

A magyar jelenlét különlegessége az volt, hogy a kis létszámú, de jól koordinált kontingens gyorsan reagált a változó helyzetre, és több olyan személyt is kimenekített, akit más országok hadereje nem tudott biztonságba helyezni.

A „Sámán Pajzs” hadművelet névre keresztelt evakuáció a magyar katonák számára teljesen új helyzetet jelentett. A korábbi, kiszámíthatóbb mentorálási és biztosítási feladatok után egyik napról a másikra a gyors reagálás és a mentés került a középpontba.

A kabuli repülőtér körüli káoszban a honvédségnek egyszerre kellett megszerveznie a kint rekedt magyarok, szövetséges állampolgárok és az afgán segítők biztonságos kijutását.

A magyar kontingens a szövetséges parancsnoksággal szorosan együttműködve, fegyelmezetten és egyszerű, praktikus megoldásokkal tudta végrehajtani a feladatot — épp ez tette lehetővé, hogy az evakuáció végül hatékonyan és szervezetten haladjon.

Ezek az események közvetve inspirálták a filmkészítőket is.

Sárkányok Kabul felett

A Sárkányok Kabul felett alkotói arra törekedtek, hogy a 2021-es evakuáció hangulatát ne látványosságként, hanem átélhető helyzetként mutassák meg. A filmet Dyga Zsombor rendezte. „Amikor elolvastam a filmötletet, megjelent előttem a koncepció, amit az előkészítés, a forgatás és az utómunka során is érvényesítettem. Alkalmazkodtunk a Honvédség szakmai igényeihez, így számos benyomás ért a katonaság szakmai oldaláról, de nem kellett olyan részletes tudásra, gyakorlatra szert tennem, mint a katonákat játszó színészeknek. Ennek megfelelően végig egy lépés távolságból, a részleteket és az egész képet szemlélve tudtam dolgozni” – foglalta össze a rendező.

„Az eredeti eseményeket több fikciós szállal is kiegészítettük, mert nem dokumentumfilmet akartunk készíteni. Így nemcsak a katonák szempontjai, hanem civil szempontok is megjelennek a filmben, melyek érzelmi azonosulási pontokat teremtenek a nézők számára. Azt hiszem, mindannyiunk szakmai életében ez volt a legösszetettebb munka.”

A producer, Lajos Tamás, így fogalmazott: „Az első szakmai döntésem az volt, hogy ezt a filmet nagyon hitelesen kell megcsinálnunk. Az első pillanattól együttműködtünk a honvédséggel, akik nagyon elkötelezetten segítették a munkánkat. Voltak olyan ötleteink, amelyekre jelezték, hogy ezek vagy nem történhettek volna meg, vagy más formában történtek volna meg. Vagyis konstruktívan vettek részt a munkában, végig őrizve a hitelességet. Ennek megfelelően négy-öt forgatókönyv is elkészült, mire megkezdődött az előkészítés.”

Mészáros Blanka és Lakatos Klarissza (Forrás: Szupermodern Stúdió)

A forgatás főként Zsámbékon, Újdörögdön és több honvédségi területen zajlott. Ezeket a helyszíneket alakították át afgán környezetté: a kőbánya meredek falai, a poros romterületek és a katonai járművek együtt adták meg a kabuli jelenetek hátterét. „Van alapja annak az elképzelésnek, hogy a hadviselés és a filmkészítés bizonyos szempontból mutat párhuzamokat. Mindkettő leírható, mint tervezett káosz. Mindkét folyamat hierarchiában, előre megtervezett rutinok mentén zajlik, mégis mindkettő folyamatos improvizációt követel és folyamatos válságkezelést jelent. Amiben viszont óriási különbség van, azok a tétek. A hadviselésben a tét az emberélet, és ez összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint hogy egy film elkészül-e vagy sem” – zárta gondolatait a producer.

A honvédség nemcsak technikát biztosított, hanem szakértőket is, akik a forgatókönyv születését is végig kísérték, vagy megtanították a színészeknek a fegyverek kezelését, a mozgások ritmusát és azt, hogyan reagál egy katona feszült helyzetben. A film kommunikàcióját is segítő katonai szakértők egyike Simon Péter ezredes, a Különleges Műveleti Parancsnokság Parancsnoka: „Magam is szolgáltam Kabulban, de nem akkor, amikor a filmen ábrázolt események zajlottak. A magyar kontingenst már kivonták Afganisztánból, amikor a tálibok elfoglalták a fővárost, ezért gyors reagálású egységet indított a honvédség az evakuáció lebonyolítására. A misszió ideje és a kimenekítendő személyek száma az akció alatt bővült, ami komoly logisztikai kihívásokat jelentett. Végül az egység 540 személyt evakuált. A kimenekítettek között voltak olyanok is, akiket nem hivatalosan tettek repülőre, hanem ott és akkor a hadműveletet vezető parancsnok döntése alapján hoztak ki. Ilyenkor a katonának két dolgot kell mérlegelnie: az egyik a parancs, a másik az emberség. Harctéri helyzetben minden döntés extrém nyomás alatt történik, és emberéletekbe kerülhet” – foglalja össze Simon Péter ezredes.

„Az evakuálás teljes katonai eseménysorát bemutatja a film. Nem voltak a műveletnek olyan összetevői, amelyek ne lettek volna publikusak. A katonai művelet hátterében természetesen rendkívül komplex logisztika, parázs diplomáciai munka és a szövetségi rendszer tagjaival való intenzív katonai egyeztetés zajlott, melyek bemutatására az alkotók döntése alapján nem fektettek hangsúlyt. Ugyanakkor az, hogy diplomaták, katonák vadul telefonálnak vagy e-maileket írnak, talán nem is növelte volna a film szórakoztató potenciálját” – zárja az ezredes.

Az egész produkcióra jellemző volt az a fajta „összeállás”, ami ritka. Civilek és katonák egyszerre próbálták megérteni, hogyan lehet az evakuáció történetét úgy elmesélni, hogy közben megmaradjon benne a valóság nyersessége és az emberi oldal is.

Jászberényi Gábor (Forrás: Szupermodern Stúdió)

Jászberényi Gábor, a film egyik főszereplője, így beszél erről: „Kaptunk alaki kiképzést, és jelen voltunk a honvédség épületharcászati telepén, nyilván nem lettünk katonák, de megtanultuk a mozgást, a jellemző reakciókat, az eszközök használatát. Különleges színészi feladat volt, izgalmas kihívás. Van valami hasonlóság abban, ahogy akár órákon keresztül vársz, majd a katona parancsra, a színész pedig hívásra azonnal felpörög, hogy a maximumot nyújtsa. Amit erről a forgatásról magammal viszek, az a szolidaritás és a bajtársiasság érzése. Ezek fokozottan megérintették a stábot a katonákkal való együttműködésben” – fogalmazott a színész.

Mészáros Blanka civil karaktert formált meg, így mesélt a forgatási élményeiről: „Nekem nem kellett kiképzésen részt vennem, a filmben magyar orvost játszom. Ennek ellenére a körülöttünk lévő harci eszközök, az élethűen megépített díszletek, harci járművek erős hatást gyakoroltak rám. Az extrém, felfokozott helyzetben szélsőséges érzelmek megjelenítése különleges szakmai kihívás volt, de pont az említett eszközök segítették is a karakter megformálását, hiszen az elzúgó helikopter zaja, a gépfegyverek kattogása, a háromszáz statiszta kétségbeesett sírása megadta azt az adrenalint, amit a jelenetek megköveteltek. De a film nem csak akciókból áll, szerettem a csendes jeleneteket is, amikor finom gesztusokkal, rövid párbeszédekben azonosulható érzelmeket mutattunk meg” – fejezi be a színész.

Trokán Nóra katonai szerepet vállalt a filmben: „Távolabbról szemlélve sok foglalkozás nagyon egyszerűnek tűnik. De jobban megismerve kiderül, hogy mindegyiknek megvan a maga zsargonja, szokásai, rituáléi. Számomra nagyon érdekes volt figyelni, hogy a katonai eszközöket működtető honvédek stílusa milyen sajátos. Állandó az egymás vicces ugratása és a humor számos más formája közöttük. Ez nyilván a feszültség levezetését szolgálja, illetve az állandó éberség fenntartásában játszik szerepet. Ezt a stílust valamelyest az általam megformált karakteren keresztül is próbáltuk átadni.”

A katonai kontingens tagjainak egyikét Ertl Zsombor formálta meg: „Izgalmas munka volt! Elit katonákat eljátszani technikailag nagyon nehéz, hiszen éveken át gyakorlatoznak, minden mozdulatuk, az eszközök kezelése készségszinten zajlik náluk. Mi is kaptunk felkészítést, ami nélkül nem hiszem, hogy boldogultunk volna, de messze nem alakultak ki ezek a készségek. Ez annyiban jelent meg, hogy bizonyos eszközök kezelését például többször is fel kellett venni, hogy hiteles legyen” – mondta a színész.

„A honvédségről az a kép, ami évtizedekkel ezelőtt élt, mára már kikopóban van, viszont lehetséges, hogy nem alakult ki még új kép. Nem ismerjük annak a modern, felkészült, professzionális katonaságnak a képét, amit a mai Magyar Honvédség képvisel. Ez a film talán segít ennek a képnek a megalkotásában” – zárja a színész.

A 2021-es események extrém helyzetbe hozták a Magyar Honvédséget, ennek ellenére teljesítették a feladatukat. Simon Péter ezredes szavaival zárva: „A haderő kompetenciáját az mutatja meg, hogy képes-e ellátni elsődleges feladatát, polgárainak védelmét. A Kabuli küldetés bebizonyította, hogy a Magyar Honvédség képes erre. Az akkori eseményekben résztvevő katonák most is köztünk élnek, és dolgoznak. Nevezhetjük őket hősöknek, de ők ezt nem szeretik. Magukra, mint „csendes profik” tekintenek.”

Sárkányok Kabul felett – november 20-tól a mozikban.