3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén
2025. november 18. 14:05 Múlt-kor
Kazah kutatók egy hatalmas bronzkori települést tártak fel a sztyeppén, amely nagyjából 3600 évvel ezelőtt a térség egyik legjelentősebb városa lehetett.

Semiyarka madártávlatból (Forrás: Cambridge University / Peter J. Brown / CC-BY 4.0)
Korábban
A Semiyarka névre keresztelt, 346 hektáros lelőhely több mint négyszer akkora, mint a környék ismert bronzkori falvai. A Kr. e. 1600 körülire datált település az első olyan hely a régióban, ahol kiterjedt kohászati tevékenységre utaló nyomokat azonosítottak a régészek – számolt be róla az Antiquity folyóirat november 18-án.
Semiyarka völgyei
A település az északkelet-kazahsztáni Irtysh folyó fölé magasodó fennsíkon található, amelyet mély völgyek vesznek körül. Stratégiai fekvése alapján a kutatók úgy vélik, a város ellenőrizhette a folyó menti útvonalakat. „Semiyarka átírja a sztyeppei társadalmakról alkotott képünket” – hangsúlyozta Miljana Radivojević, a University College London régésze. – „Azt mutatja, hogy az itteni közösségek állandó, szervezett városokat is építettek, amelyek középpontjában a kohászat állt.”
Egy bronzkori ipari zóna
Az ásatások során a kutatók két, egymással párhuzamosan futó földsáncot tártak fel. A sáncok belső oldalán vályogtéglás falak húzódtak, amelyek egy-egy korabeli házat választottak el. A két sánc találkozásánál egy nagyobb, központi épület állt – amely nagyjából kétszer akkora lehetett, mint a környező lakóházak. A kutatók szerint ez volt a település rituális vagy adminisztratív központja.
A lelőhely délkeleti részén ércek és salakdarabok került elő a föld mélyéből – alátámasztva, hogy fejlett fémiparral rendelkezett a település egykor.
A város jelentősége
„Ehhez fogható települést még soha nem találtunk a sztyeppén” – mondta Dan Lawrence (Durham University). – „A városszerkezet sokkal fejlettebb, mint amit a nomád és félnomád bronzkori közösségekről eddig feltételeztünk.”
A kutatók szerint a további ásatások segíthetnek tisztázni Semiyarka pontos helyét az eurázsiai bronzkor gazdasági, technológiai és társadalmi hálózatában.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Egyiptom
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül
- Váza és ópium – újabb bizonyítékot találtak a kutatók az ókori egyiptomi ópiumhasználatra
- Tutanhamon öröksége – száz évvel a felfedezés után
- Rejtett bejáratra utalhatnak Menkauré piramisának titokzatos üregei
- Hiúság az ókori Egyiptomban – egy ősi paróka története
- Ahmose fáraó és a thérai vulkánkitörés
- Ehnaton: a fáraó, aki egyedül akarta uralni az eget
- Bikafej-amulettek Tell el-Farkhából
- Júdás evangéliuma és a gnosztikus titok
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
- Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában? tegnap













