Városligeti promenádok
2025. január 7. 18:05 Lovas Dániel
A korzózás szokása a főváros népességének rohamos bővülése idején, a 19. század utolsó harmadában vált népszerűvé. A zsúfolt nagyvárosi közegben a poros, zajos utcák és a többnyire csak minimális komfortot biztosító lakókörnyezet miatt tömeges igény jelent meg az egészséget szolgáló, rendszeres sétára. Még a jó körülmények között élő, tehetős polgári családok körében is felértékelődött a pihentető, természetes környezet. A főváros parkjai és sétaterei az 1870-es évektől a társasági élet kedvelt színterévé váltak. Állandó korzók alakultak ki a főváros több pontján. Az egyik legnépszerűbb helyszín a Városliget volt, ahol a korzózás egyszerre szolgálta az egészséget és a társadalmi reprezentációt.
Séta a Ligetben
Korábban
A 19. század végi Budapest több pontja kínált naponta alkalmat a korzózásra. A sétatereken általában kora délelőtt és késő délután jelent meg népes társaság.
Egy korabeli leírás szerint „megélénkül öt óra tájban nemcsak a Kossuth Lajos utca és a Duna-part, hanem az Andrássy út, a Stefánia út, a Kerepesi út, a körutak, a Liget, egész Budapest”.
Az egyes társadalmi csoportok nyilvános találkozási szokásai különbözőek voltak, a korzók közönsége vagyon, foglalkozás, sőt felekezet szerint is megoszlott.
Köznép és úri közönség
A Városliget ebből a szempontból kivételnek számított. A Pesti Hírlap szerint a Stefánia korzóra nem volt jellemző az elkülönültség: „Van azonban vegyes korzó is, a Stefánia úti. De itt is a természeti különválás bölcs törvényei megteremtették a kocsiutat az igen előkelő, és a gyalogutat a csak előkelő közönség számára.
De azért sűrűn előfordul, hogy a lipótvárosi gentrylány, aki angol nevelőnőjével teniszcipőben, a teniszütőt lóbázva siet hazafelé, a kioszk előtt ácsorgó kereskedősegédbe ütközik, aki áhítattal hallgatja a bosnyák ezred zenekarát, Budapestnek ezt a legolcsóbb és legnépszerűbb filharmóniáját.”
A vegyes összetételű közönség nem csak a Stefánia korzóra volt jellemző. A különböző társadalmi csoportok békésen megfértek egymás mellett a Városliget más részein is. Mindegyik rétegnek megvoltak a saját terei, szórakozóhelyei a Ligetben.
Olyan hely, ahol az arisztokrácia tagjai és a cselédek, bakák együtt szórakoztak volna, a kor szelleméből adódóan nem létezett.Az együttlét lényegében egymás nézésében merült ki. „Egyszer a népliget a színhely, a köznép a szereplő, az elegáns világ a néző; máskor a turf, a corso képezi az arénát, ahol a créme a szereplő és a plebs a néző” – olvashatjuk a szokásokat jól ismerő Jókai Mór pontos leírásában.
A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. téli számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Egy verekedésnek köszönhette jellegzetes mosolyát Humphrey Bogart 15:05
- Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi 14:20
- Gyanús körülmények között hunyt el az utolsó Árpád-házi király 09:50
- Raszputyin a sátán szolgája 09:07
- Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból tegnap
- Életmentő Bibliák, frontkarácsony és katonai taxik – az első világháború különös történetei tegnap
- Rosszul beépített műszaki innovációk okozták a világ legnagyobb beltéri tűzvészét tegnap
- 10 tény a rágógumiról, amin rágódhatunk tegnap
