Ritka római festékreceptet azonosítottak az ókori Cartagenában
2026. április 14. 08:55
Egyedülálló, a költséges cinóber pigment tartósságát növelő, egyben költséghatékony római kori festékreceptet azonosítottak a spanyolországi Cartagena (az ókori Carthago Nova) egyik első századi lakóházában. A felfedezés az ókori kézművesek eddig ismeretlen, magas szintű kémiai és technológiai ismereteit bizonyítja.
A keleti fal hipotetikus helyreállítása. Forrás: npj Heritage Science (2026)
Korábban
A kutatók, köztük José Rafael Ruiz Arrebola és Daniel Cosano Hidalgo a Salvius-ház jó állapotban fennmaradt falfestményeit vizsgálták meg modern archeometriai módszerekkel, többek között röntgendiffrakcióval, Raman-spektroszkópiával és pásztázó elektronmikroszkóppal.
Az elemzések kimutatták, hogy a festők a fekete, fehér, sárga és zöld színek mellett a vörös árnyalatokhoz a rendkívül drága cinóber (higany-szulfid, a korabeli „vörös arany”) és az olcsóbb vas-oxid keverékét használták. A spanyol régészekből és kémikusokból álló csoport által azonosított valódi technológiai újítás azonban a felvitel módjában rejlik: a vörös keveréket nem közvetlenül a mészvakolatra vitték fel, hanem a falfelületet előzetesen sárga goethitréteggel alapozták le.
A rétegezett eljárásnak szigorú kémiai és fizikai okai voltak. Mivel a cinóber a fény, a nedvesség és a maró hatású környezet hatására hajlamos a megfeketedésre és a lebomlásra, a goethit alapozó stabilizátorként működött, megvédve a pigmentet a gyors elszíneződéstől. A módszer alkalmazása nemcsak a falfestmények élettartamát növelte meg jelentősen, hanem a megrendelő anyagi terheit is csökkentette, mivel a kívánt élénk színhatás eléréséhez és fenntartásához kevesebb drága cinóbert kellett felhasználni.
A tanulmány szerzői – Gonzalo Castillo Alcántara, Alicia Fernández Díaz és José Miguel Noguera Celdrán – hangsúlyozták, hogy ennek a specifikus festészeti technikának eddig csupán egyetlen ismert ókori párhuzama van, amelyet a törökországi Epheszoszban tártak fel.
A kézművesek rejtett tudása
A Kr. u. 1. század végén az Ibériai-félszigeten fekvő Carthago Nova a Római Birodalom egyik legjelentősebb és leggazdagabb kikötővárosa volt. A Salvius-ház tulajdonosai a helyi patricius elithez tartoztak, akik megengedhették maguknak a legkiválóbb dekorációs anyagok, például a hatalmi szimbólumnak számító egyiptomi kék (amelynek nyomait szintén kimutatták a falakon) és a luxuscikként számon tartott cinóber beszerzését.
A római kori építészeti és festészeti technikákról elsősorban az ókori szerzők, mint Vitruvius és idősebb Plinius leírásaiból maradtak fenn írásos források. A mostani archeometriai kutatás azonban kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a korabeli falfestő műhelyekben a hivatalos szövegeknél jóval összetettebb, empirikus kémián alapuló és provinciákon átívelő receptgyűjtemények is léteztek.
Ezek a gyakorlati eljárások az anyagok fizikai tulajdonságainak mélyreható ismeretén alapultak, és bizonyítják, hogy a római kori mesterek a művészi kivitelezés mellett rendkívül tudatos, a tartósságot és a gazdaságosságot is figyelembe vevő mérnöki szemlélettel dolgoztak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Katonai kézikönyvvel védik az ukrán kulturális örökséget 16:16
- Kampány indult a hagyományos képeslap megmentéséért Angliában 14:14
- Matematikusok fejtették meg a második világháború német tankproblémáját 12:12
- Önkéntesek jelentkezését várják az idei essegvári ásatáshoz 11:29
- Súlyos aszály indította el a nagy polinéz vándorlást 10:01
- Háborús feliratokat találtak a skót tengerpart tankelhárító akadályain 08:41
- Távoli álom még a neandervölgyiek klónozása 07:55
- Veszélyben Firenze reneszánsz öröksége egy új luxusberuházás miatt tegnap
