Rejtélyes faedényt tártak fel az M1-es autópálya építésekor
2026. április 27. 14:31
Egyedülálló, másodlagos kútbélésként funkcionáló, nagy méretű faedényre bukkantak a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum régészei az M1-es autópálya ácsi szakaszának bővítését megelőző ásatások során – számolt be a felfedezésről a projektet vezető Savanyú Bálint. A tölgyfából készült szerkezet kormeghatározása komoly tudományos kihívás elé állította a szakembereket: míg a környezete alapján a 11-12. századra tehető, állapota és szerkezeti jellemzői akár egy 18-19. századi újkori eredetet is feltételezhetnek.

Korábban
A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének felkérésére a győri múzeum szakemberei 2025 szeptembere és 2026 áprilisa között egy háromhektáros területet tártak fel Ács határában.
A leletmentés során egy Árpád-kori (11-12. századi) település maradványait azonosították. A telep szerkezetét földbe mélyített házak, nagyméretű, akár tizennyolc tüzelőfelülettel is rendelkező kemencebokrok, tárológödrök, valamint a telekhatárokat jelölő és vízelvezető árkok alkották. A leletanyag jelentős részét hullám- és csigavonalas kerámiatöredékek (fazekak, bográcsok) tették ki, amelyek a feltárás után a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményébe kerülnek.
Az ásatás legrejtélyesebb lelete a település keleti határán, egy kút mélyéből előkerült faedény volt. A felső részén mintegy 70-75 centiméter átmérőjű, 18 dongából (a hordók oldalfalát alkotó faelem) álló, vasabroncsokkal megerősített szerkezetet a kút aljának kibélelésére, a fal stabilizálására és vélhetően vízszűrésre használták. Savanyú Bálint régész szerint az edény vagy egy kettéfűrészelt hordó lehetett, vagy – a dongák felső peremének egyenletessége okán – egy sajtárszerű edény (például dézsa), amelynek az alját kiverték a másodlagos felhasználás érdekében.
A tárgy kormeghatározása komoly akadályokba ütközött. A kútból ugyanis nem került elő semmilyen kísérő lelet (például kerámiatöredék, állatcsont vagy más fémtárgy), amely a kormeghatározást segítette volna. Bár az edény közvetlen környezetét kizárólag Árpád-kori (11-12. századi) objektumok övezték, a fa kivételesen jó megtartása, valamint a vasabroncsok jelenléte újkori (18-19. századi) eredetre is utalhat, noha az újkori kutak jellemzően gazdagok a betöltött leletanyagban.

A dilemma feloldása érdekében a kutatók műszeres kormeghatározási vizsgálatokat rendeltek el. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum laboratóriumába küldött famintákból a dendrokronológusok megállapították, hogy az edényt különböző kocsányos tölgyfákból készítették, amelyek azonos élőhelyről származtak. A kutatóknak sikerült egy 129 évgyűrűt tartalmazó, úgynevezett "lebegő" kronológiát felállítaniuk.
Mivel ezt önmagában nem lehetett egy naptári évhez rögzíteni, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének támogatásával a legígéretesebb dongákból származó mintákat Debrecenbe, az Isotoptech Zrt. laborjába küldték radiokarbon elemzésre, amelynek eredményei véglegesen tisztázhatják a ritka kútbélés korát.
Vízgazdálkodás az Árpád-korban
A kútbélések vizsgálata kulcsfontosságú a középkori magyar településhálózat megértéséhez. A kora Árpád-kori (11-12. századi) falvak – mint amilyen az ácsi feltáráson is megfigyelhető – gyakran laza szerkezetűek voltak, és a lakosság vízellátását elsősorban a felszíni vizek vagy egyszerű, gödörszerű, sekély kutak biztosították.
A fával, vesszőfonattal vagy, mint jelen esetben, másodlagosan felhasznált faedénnyel (például egy nagyméretű, kimustrált háztartási faedénnyel) történő bélelés komoly technológiai lépést jelentett: megakadályozta a kút falának beomlását a laza talajban, és tisztább vizet biztosított a közösség számára.
Amennyiben az izotópos vizsgálatok igazolják a 11-12. századi korhatározást, az ácsi lelet a középkori magyar kézművesség, a faművesség és az újrahasznosítási (másodlagos felhasználási) gyakorlatok egyik legfontosabb tárgyi bizonyítékává válhat. Ha azonban a radiokarbonos eredmények újkori (18-19. századi) eredetet igazolnak, az a hagyományos paraszti gazdálkodás évszázadokon át tartó, a technológiai folytonosságot őrző vízgazdálkodási módszereiről fog értékes információkat nyújtani a tatai múzeum leendő néprajzi kiállításán.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Dokumentumfilm tárja fel Claude Monet festményének 1985-ös elrablását 18:38
- Végleg nyugdíjazták a honvédség szovjet helikoptereit 17:22
- Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál 16:38
- Újra látogatható a ródoszi Pervola történelmi és régészeti parkja 16:07
- Pezsgő társasági élet zajlott az ókori római vécékben 15:01
- Leválik a festék a felújított washingtoni Lincoln-emlékmű medencéjéről 14:19
- Botrány zavarta meg a francia királyi nyughely helyreállítását 14:14
- Hellenisztikus templom romjaira bukkantak Albániában 13:13













