Ókori római vízvezetéket tártak fel Pozsonyban

A felfedezés egy tavaly márciusi feltárás folytatása, amelynek során a mai Szlovákia területén elsőként azonosítottak ilyen típusú római vízvezetéket. Erik Hrnčiarik, a Nagyszombati Egyetem docense a helyi sajtónak elmondta: a most megtalált második, az elsővel megegyező szerkezetű vezeték kőből épült, alapját pedig római téglákkal bélelték.

Az építmények enyhe lejtéssel vezették a Duna vizét a táborhoz kapcsolódó épületegyüttes felé. A szakemberek szerint a leletanyag egyértelműen állandó kőépületek, sőt, potenciálisan egy katonai fürdőépület egykori jelenlétére utal a Gerulata tábor területén.

A feltárás során a kutatók szigorú óvintézkedések mellett, speciális védőruházatban és légzőmaszkban vettek mintákat a vezetékek belső felületéről, hogy elkerüljék a biológiai szennyeződést. Az üledékmintákat az olaszországi Genovába, egy erre szakosodott kutatóintézetbe küldték elemzésre.

A több hónapot igénybe vevő vizsgálatoktól nemcsak annak megállapítását várják, hogy a vizet ivóvízként vagy egyéb (például fürdő- vagy ipari) célokra használták-e, hanem az ókori Pannonia flórájának és faunájának pontosabb rekonstruálását is. A kastély területén a régészeti munkálatok április és május fordulóján folytatódnak, a kutatóknak egy évük maradt a terület teljes átvizsgálására az építkezés újraindulása előtt.

A Limes Romanus és a markomann háborúk

A mai Pozsonyhoz tartozó Oroszváron (Rusovce) fekvő Gerulata a Római Birodalom északi határát védő erődrendszer, a Limes Romanus kulcsfontosságú állomása volt Pannonia provinciában. A Kr. u. 2. században létesített tábor elsődleges stratégiai célja a Duna vonalának biztosítása volt a mai Szlovákia területén élő germán törzsek, elsősorban a markomannok és a kvádok betöréseivel szemben.

Az akár ezer fős helyőrség befogadására is alkalmas erődítmény a 2. század végi markomann háborúk idején kiemelt katonai szerepet játszott. A tábort a 4. században hagyták el, az írott források pedig 433-ban említik utoljára.

A most feltárt vízvezeték-hálózat felülírja a birodalom peremvidékéről alkotott hagyományos történeti képet. Míg korábban a kutatók zöme úgy vélte, hogy a limes menti határőrizetet ellátó alakulatok spártai körülmények között, fa- és földszerkezetű erődökben éltek, a magas szintű mérnöki tudást igénylő vízvezetékek és a feltételezett kőépületek a római civilizációs vívmányok és az urbanizációs folyamatok jelenlétét bizonyítják a birodalom legszélső, katonai konfliktusokkal terhelt határvidékén is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének