Pataikosz amulett került elő Perre ókori sírjából

2025. szeptember 2.-Múlt-kor

A délkelet-törökországi Perre városában egy 2100 éves, hellenisztikus kori sírban ritka leletre bukkantak: egy Pataikoszt, az egyiptomi védőistent ábrázoló fajansz amulettre. Ez az első ilyen ábrázolás, amelyet Anatóliában felfedeztek. A nyaklánc részeként használt figurát más apotropaikus szimbólumokkal együtt találták meg.

A Pataikosz amulett
A Pataikosz amulett

Az első Pataikosz-ábrázolás Anatóliában

A Perre városában feltárt kamrasír különleges leletet rejtett. Egy fajanszból készült Pataikosz-figura egy gyöngyökből álló nyaklánc vagy karkötő legnagyobb darabjaként került elő. A lánc további apotropaikus elemeket is tartalmazott, például üvegből készült "gonosz szemeket" (Az üvegből készült "gonosz szem" amulettek a Földközi-tenger térségében már az ókor óta ismert védelmező tárgyak voltak. Kék, fehér és fekete üvegből formálták őket, leggyakrabban kör alakban, a szem mintáját utánozva. Úgy hitték, hogy ezek a szimbólumok elhárítják az irigységet és a rosszindulatú tekintetek okozta rontást. A Perre-ben feltárt Pataikosz-nyakláncon is több ilyen gonosz szem díszítmény szerepelt, ami arra utal, hogy a sír tulajdonosai különös jelentőséget tulajdonítottak a túlvilági védelemnek.). A tárgyat egy Kr. e. 2. századból származó hellenisztikus sírban találták, amelyet az „Örökkévalóság lépcsőjének” neveznek.

Pataikosz a védelmező

Pataikoszt Egyiptomban védelmező istenségként tisztelték. Kopasz, hajlott lábú törpeként ábrázolták, aki gyakran krokodilokon állt és kígyókat tartott (Pataikoszt gyakran úgy ábrázolták, hogy apró termetéhez képest hatalmas erővel kígyókat szorongatott a kezében. A kígyók a gonosz, a betegség és a túlvilági veszélyek jelképei voltak, ezért a védőisten alakja azt sugallta, hogy ura ezeknek az erőknek. Az ilyen figurák célja az volt, hogy megóvják a halottat a rontástól és biztosítsák a lélek biztonságos útját a túlvilágra.).  Bár nem tartozott az olyan nagy istenségek közé, mint Ozirisz, Ízisz vagy Hórusz, figuráit és amulettjeit széles körben használták.

Az egyiptomi szövegek alig említik, valódi nevét sem ismerjük. Ábrázolásai azonban elterjedtek a Mediterráneumban: először Szíriában és Palesztinában, majd a Földközi-tenger szigetein, Görögországban és Itáliában. Hérodotosz szerint a föníciaiak hajóikon is elhelyezték Pataikosz alakját, hogy oltalmazza őket az utazások során.

Perre és a Kommagéné Királyság

Perre a Kommagéné Királyság (Kr. e. 163 - Kr. u. 72) egyik legfontosabb városa volt. Stratégiai szerepet játszott, hiszen a Malatyát Szamoszatával összekötő út mentén feküdt. Az utazók számára pihenő- és utánpótlási pontként szolgált.

A kommagénéi kultúra a görög, a perzsa és a helyi anatóliai hagyományok ötvözeteként alakult ki. A vallási szinkretizmus is jelen volt: többféle panteon istenségét tisztelték, amit a sírok mellékletei is bizonyítanak.

A Pataikosz-figurát egy különleges sírkamrában fedezték fel. A föld alá vezető sziklalépcső végén kialakított hipogeus sír 14 ember maradványait rejtette. A temetkezések különböző burkolatokban történtek, ami arra utal, hogy a kommagénéi elit családjai nyugodtak itt.

Az egyik sírfülke kiemelkedett a többiek közül. Faragott, négyszögletes pilaszterek szegélyezték, ami ritkaságnak számít, mivel a Perre-nekropolisz többi sírjában nem találni hasonlót. A helyszín és a leletek együttese egyedülálló képet nyújt a régió hellenisztikus temetkezési kultúrájáról.