Az Igaz Kereszt története: mítosz, valóság és a csoda Jeruzsálemben

Illusztráció

Az Igaz Kereszt felfedezése

Kr. u. 327–328 között Heléna, I. Nagy Konstantin császár édesanyja, Jeruzsálembe utazott. Célja a kereszténység legnagyobb ereklyéjének, az Igaz Keresztnek megtalálása volt. A hagyomány szerint a császárnét látomás és a császár leprájának csodás gyógyulása ösztönözte arra, hogy vállalkozzon a történelem első keresztény zarándoklatára.

A források szerint Heléna megfenyegette a helyi zsidó közösséget: ha nem fedik fel a kereszt rejtekhelyét, rabbijaikat elégeti. Végül egy Júdás nevű férfi árulta el neki, hogy a Vénusz-templom alatt kell keresni. Az épületet lebontották, a földet felszántották, és húsz lépés mélyen három fakeresztet találtak.

A csoda és az Igaz Kereszt azonosítása

A legnagyobb kérdés az volt, melyik a három közül Jézus keresztje. Heléna a város közepére vitette őket, és egy temetési menet elé helyeztette. Júdás, a menet által kísért fiatal halott férfit egymás után a keresztekre fektette. Az első kettőnél semmi sem történt, ám amikor a harmadikra tették, a fiatalember feltámadt. Így vált bizonyossá, hogy megtalálták az Igaz Keresztet.

Heléna a kereszt egy részét Jeruzsálemben hagyta, ezüsttokban őrizve. Másik részét, valamint a szögeket elküldte fiának. Caesareai Euszebiosz szerint Konstantin a szögeket beolvasztatta, s lova kantárjába és sisakjába illesztette, hogy harcai során erőt merítsen belőlük. Más hagyomány szerint az egyik szöget Konstantin római szobrába építették.

A felfedezés helyén Heléna templomot is építtetett: a Szent Sír templomát, amely a kereszténység egyik legfontosabb szent helye lett.

Az Igaz Kereszt útja a történelemben

Az ereklye 610-ig maradt keresztény kézben, ekkor a perzsák foglalták el Jeruzsálemet. A kereszt később többször gazdát cserélt, és 1009-ben a kalifa elrendelte a Szent Sír templom felgyújtását. Bár logikus lett volna, hogy az ereklye végleg megsemmisüljön, a legenda szerint a templomos lovagok kilencven évvel később ismét megtalálták. Ettől kezdve ők őrizték a kincset.

A történetet a 13. században Jacopo della Voragine püspök örökítette meg Az arany legenda című művében. A kötet a középkor egyik legnépszerűbb vallásos olvasmánya lett. Ahogy a krónikás írja: „Amikor a testet a harmadik keresztre helyezték, az elhunyt azonnal feltámadt.”

Krétai Szent András szavaival: „Ha nem lenne kereszt, nem lenne Krisztus.” Ez a mondat tömören fejezi ki, miért vált az Igaz Kereszt a kereszténység legnagyobb szimbólumává: egyszerre hordozza a hit, a szenvedés és a megváltás üzenetét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat