Ötezer éves megalitikus dolment tártak fel Andalúziában
Egy ötezer éves, kivételes állapotban fennmaradt megalitikus dolment és a hozzá tartozó gazdag sírmellékletet tártak fel a dél-spanyolországi Málaga tartományban. A Cádizi Egyetem kutatócsoportjának előzetes jelentése alapján az andalúziai La Lentejuela nekropoliszban végzett ásatások a Kr. e. 3. évezredi temetkezési rítusokhoz és a mediterrán távolsági cserekereskedelemhez szolgáltatnak új adatokat.
- A spanyolországi Teba közelében egy tizenhárom méter hosszú, a Kr. e. 3. évezredből származó temetkezési építményt azonosítottak a régészek.
- A feltárás során a csontkamrákból elefántcsontból, borostyánból és tengeri kagylókból készült presztízstárgyak, valamint kőfegyverek kerültek elő.
- A leletegyüttes a korabeli társadalmi hierarchiáról és a kiterjedt távolsági kereskedelmi hálózatok működéséről tanúskodik.
A Teba település határában azonosított, mintegy 13 méter hosszú építmény az I. számú dolmen elnevezést kapta. A Serafín Becerra és Eduardo Vijande, a Cádizi Egyetem szakemberei által vezetett ásatássorozat négy szezont ölelt fel, amelynek során a régészek egy összetett belső elrendezésű, több csontkamrát magába foglaló temetkezési helyet dokumentáltak.
A projekt a regionális kulturális örökségvédelmi hatóságok engedélyével és a helyi önkormányzat, valamint a Palarq Alapítvány támogatásával valósult meg. A kutatók szerint a jó állapotban megőrződött építmény Andalúzia egyik legmonumentálisabb és legteljesebb kőkori temetkezési emléke.
A csontkamrák feltárása során a szakemberek kiemelkedő gazdagságú sírmellékleteket hoztak a felszínre. A halottak mellé helyezett presztízstárgyak között elefántcsontból, borostyánból és tengeri kagylókból készült leletek is szerepelnek, amelyeket finoman megmunkált kovakő eszközök, köztük nyílhegyek, nagyméretű pengék és egy ritka alabárd egészítenek ki.
A régészek a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokhoz mikroklimatikus megfigyelést, mikroszkópos elemzést és röntgenfluoreszcenciás spektrometriát is alkalmaztak, kiegészítve a műemlék részletes digitális rögzítésével. A pontos dokumentáció lehetővé teszi a gyártási technikák és az anyagok eredetének későbbi, átfogó tanulmányozását.
Ez is érdekelhet
Az Ibériai-félsziget déli része a rézkorban, a Kr. e. 3. évezred során jelentős társadalmi és gazdasági átalakuláson ment keresztül. Ebben az időszakban terjedtek el a nagyméretű kőtömbökből épített megalitikus síremlékek, amelyek nem csupán temetkezési helyként funkcionáltak, hanem a területi birtoklás és a közösségi identitás vizuális szimbólumai is voltak. A közösségek egyre tagoltabbá váltak, megjelentek a vagyoni és hatalmi különbségek, amelyeket a halottkultuszban a státuszszimbólumnak számító presztízstárgyak felhalmozásával fejeztek ki a helyi elit tagjai.
A La Lentejuela területén előkerült tárgyak, különösen az egzotikus alapanyagok, közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak a korabeli kereskedelmi útvonalak kiterjedtségére. Juan Jesús Cantillo, a kutatócsoport tagja kiemelte, hogy a tengeri kagylók jelenléte a szárazföld belsejében fekvő területen a tengerhez kötődő kulturális értéket mutatja, és megerősíti a nagy távolságokat átívelő cserekereskedelmi hálózatok működését. Ezek a csatornák lehetővé tették, hogy a nyersanyagok az afrikai partokról, vagy a Földközi-tenger távolabbi régióiból eljussanak a dél-spanyolországi közösségekhez, ami a rézkori Európa fejlett gazdasági integráltságára utal.
