Cicero titkos római fürdője? Új felfedezés Baia víz alatti romjai között
A Nápolyi-öböl vizében, Baia víz alatti régészeti parkjában régészek egy rendkívül jó állapotban fennmaradt római fürdőt fedeztek fel. A három méter mélyen talált laconicum, vagyis római szauna, a fűtési rendszerével és mozaikpadlójával a kor technikai zsenialitását bizonyítja. A lelet akár Cicero egykori villájához is tartozhatott.
A tenger mélyén rejtőző római fürdő
A Portus Iulius víz alá merült romjai között, három méterrel a tengerszint alatt, a régészek egy laconicumot tártak fel. Ez a római szauna a Baia víz alatti régészeti park B zónájában került elő, meglepően jó állapotban.
A 2023-ban azonosított és most részletesen dokumentált fürdőkomplexum padlója alatt a suspensurae-rendszer húzódott. A 60–80 cm magas téglapillérekre helyezett második padló alatt üreg keletkezett. Ebben keringett a praefurniumból érkező forró levegő és füst. A rendszer nemcsak a padlót melegítette, hanem a falakba épített terrakotta csöveknek köszönhetően az egész helyiséget egyenletesen fűtötte.
Leletek és Cicero nyomai
Az ásatások során kerámiatöredékek is előkerültek, amelyek segíthetnek a fürdő pontos datálásában. Egyes feltételezések szerint a komplexum Cicero villájához tartozhatott. Maga a szónok is említi műveiben, hogy Baiában házat birtokolt. Ha a hipotézis igaz, az új megvilágításba helyezi a város szerepét a római elit életében.
A Nápolyi-öböl északnyugati partján fekvő Baia évszázadokon át a gazdagság és kicsapongás szimbóluma volt. A legenda szerint nevét Odüsszeusz kormányosáról, Baióról kapta. A kénes vizek gyógyhatása már a Kr. e. 2. század óta ismert volt. A város azonban hamar a római arisztokrácia fényűző üdülőhelyévé vált.
Császárok és botrányok
Marius, Lucullus, Julius Caesar, majd Augustus, Néró és Hadrianus is Baiát választotta pihenőhelyéül. Suetonius és Seneca szerint a város a mértéktelenség szinonimája lett: „az a hely, ahol Róma elveszett.” Híres epizód Caligula öt kilométeres úszóhídja, amelyet Kr. u. 39-ben építtetett Pozzuoli és Baia között.
Baia hanyatlását először a barbár és muszlim támadások indították el, majd a földrengések és a Phlegrai-mezők vulkanikus aktivitása tette teljessé. A 16–18. század között a város nagy része a tenger alá süllyedt.
A római fürdő új élete
Ez is érdekelhet
Ma a víz alatti romok mozaikjai, szobrai és kikövezett utcái búvárokkal vagy üvegfenekű hajókról csodálhatók meg. A szárazföldön áll a Merkúr-templom, amelynek 22 méter átmérőjű kupolája még Agrippa Pantheonját is megelőzte. Funkciója máig vitatott.
A most feltárt római fürdőben ősszel folytatódnak az ásatások. A régészek célja a mozaikok és freskók helyreállítása, valamint annak tisztázása, hogy valóban Cicero magánfürdőjéről van-e szó. A válasz közelebb vihet ahhoz, hogy megértsük Baia igazi arcát: a gyógyulás és a mértéktelen élvezetek városát.
